Amennyiben termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodnak meg, az Áfatörvény 58. § (1) bekezdése alapján a teljesítés időpontja azon ellenérték megtérítése esedékességének időpontja lesz, amelyre az adott részlet vagy megállapodás vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy adott ügylet vonatkozásában bármikor is keletkezik fizetési kötelezettsége a vevőnek, szolgáltatást igénybe vevőnek, az mindig egy újabb teljesítési időpontot fog keletkeztetni. Amennyiben tehát az 58. § hatálya alá eső ügylettel kapcsolatosan a kibocsátott számla úgy módosul, hogy abból eredően a vevőnek fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor nem helyesbítő számlát vagy korrekciós bizonylatot, hanem egy újabb számlát kell kibocsátani, amelynek a teljesítési időpontja egy újabb fizetési esedékességi időpont lesz.

Amennyiben a helyesbítésre olyan okból van szükség, hogy a módosítás eredményeképpen a számla befogadójának pótlólagos fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor nem helyesbítő számlát kell erről az újabb fizetési kötelezettségről kibocsátani, hanem egy újabb számlát, újabb fizetési határidővel és ezzel megegyező újabb teljesítési időponttal. Ezen az újabb számlán természetesen ennek az újabb számlának a kibocsátása időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni, azaz el fog térni abban a számlában alkalmazott árfolyamtól, amelyre tekintettel a korrekciót el kellett végezni.

Amennyiben egy 58. § hatálya alá tartozó ügylet bizonylatának módosítása olyan okból következik be, hogy az nem eredményez a jogosult részéről újabb fizetési kötelezettséget, akkor helyesbítő számlát kell kibocsátani, amelyen a teljesítési időpontként az eredeti teljesítés időpontját kell szerepeltetni (ilyen eset például, ha a módosítás eredményeképpen az adó alapja, összege nem változik, vagy ha az idegen fizetőeszközben kifejezett ellenértékű eredeti számlában téves árfolyamot alkalmaztak, mivel ez a módosulás a felek között pótlólagos fizetési kötelezettséget nem keletkeztet, de az áfabevallás áfa elszámolását azonban módosítja.

Ha egy 58. § hatálya alá eső ügylet eredeti számlájában szereplő fizetendő ellenérték csökken, akkor természetesen megint helyesbítő számlát kell kibocsátani, hiszen a jogosult részére a számlakibocsátónak van visszatérítési kötelezettsége, azaz a jogosult részéről nem keletkezik újabb fizetési esedékesség. Az ilyen korrekciós bizonylat teljesítési időpontja is megegyezik a módosítandó számla teljesítési időpontjával.

Abban esetben, ha az idegen fizetőeszközben kifejezett számla korrekciójára azért van szükség, mert például tévesen állapították meg az adó alapját, vagy hibás áralkalmazás esete áll fenn, akkor a korrekció eredményeképpen pótlólagos fizetési kötelezettség fog keletkezni, ami azt jelenti, hogy új számlát kell a pótlólag fizetendő összegről kibocsátani, azaz nem számlahelyesbítés történik. Az új számlán a teljesítés időpontja ezen új fizetési határidőnek megfelelő időpont lesz. Az új számlán az ezen új számla kibocsátása időpontjának megfelelő árfolyam alkalmazásával kell az adó összegét meghatározni.

Amennyiben egy bármilyen számla módosításra kerül, akkor bármikor (természetesen az elévülési időn belül) is kerüljön sor a számla korrekciójára az ügylet során mindig az eredeti ügylet teljesítési időpontjában hatályos jogszabály szerinti áfakulcsot kell alkalmazni a helyesbítés során is.

A helyesbítés módja, végrehajtása, elszámolása esetében azonban mindig a helyesbítés időpontjában hatályos eljárási szabályok alkalmazandóak (egy 2007-ben kibocsátott számla 2008-ban történő utólagos helyesbítése során nem a régi Áfatörvény rendelkezéseit, hanem már az (új) Áfatörvény idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni).

Az Áfatörvény 163. § a) pontja alapján a számla kibocsátásáról a teljesítésig, de legkésőbb az attól számított 15 napon (2009. február 1-jétől az attól számított ésszerű határidőn) belül kell gondoskodni. Egy Áfatörvény 58. § (1) bekezdése alá tartozó ügylet esetén a teljesítés időpontja az adott részlet után esedékes fizetési kötelezettség esedékességének a napja. A számlát tehát adott részlet esetében ezen időpontig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül kellett volna kiállítani. Ha ez elmaradt, akkor az eredeti teljesítés időpontjára, mint teljesítési időpontra vonatkozóan kell kiállítani pótlólag a számlát, és ezen időpontra vonatkozóan önellenőrzéssel kell rendezni annak adótartalmát a költségvetés felé az áfabevallásban. A pótlólag kibocsátott számlában az ügylet teljesítési időpontjában (amely egyben a fizetés esedékességének az időpontja is) hatályos áfakulcsokat kell alkalmazni.

Az 58. § hatálya alá tartozó ügyletek esetében, amennyiben az ellenértéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, az adó alapjának forintban történő meghatározásakor a számla kibocsátásakor érvényes, az Áfatörvény 80. § (2) bekezdésében meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Amennyiben a számla helyesbítésére nem az árfolyam téves alkalmazása miatt kerül sor, akkor természetesen a helyesbítő számlán (kivéve, ha a módosítás pótlólagos fizetési kötelezettséget keletkeztet a számla befogadója részéről) ugyanazt az árfolyamot kell alkalmazni, mint amelyet az eredeti számlán alkalmaztak, így ebből adókülönbözet nem származhat, adókorrekció szükségessége nem jelentkezik.

Az Áfatörvény 58. §-a szerinti, határozott idejű elszámolásban megállapodott adózó által hibás teljesítési időponttal kibocsátott számlák korrekciója mind a számlakibocsátó, mind a számla befogadója szemszögéből nézve

A vevő (számla befogadója) adólevonási jogának keletkezésével és annak érvényesítésével kapcsolatosan a korrekció eredményeképpen a levonható áfa tekintetében nem történik az Áfatörvény 132. §-a szerinti változás, azaz a sztornírozásra/korrekcióra kerülő hibás számla áfatartalma önellenőrzés útján korrigálandó, a tévesen feltüntetett teljesítési időpontot magába foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan. A helyesbített új számla alapján adólevonási jog az Áfatörvény 119. §-a szerinti időpontban (azaz a fizetés esedékessége szerinti adómegállapítási időszakban) keletkezik, de a joggal élni, csak az annak tárgyi feltételét (Áfatörvény 127. §-a) képező számla birtokában lehet. Mivel a levonható előzetesen felszámított adó összegét hitelesen bizonyító dokumentum az adólevonási jog keletkezésének időpontjában még nem állt rendelkezésre (hiszen a helyesbítés eredményeképpen azt utólag, a rendezés során bocsátották ki), akkor az adólevonás jogát még nem is gyakorolhatta. A későbbiekben kibocsátott számla (számlával egy tekintet alá eső okirat) rendelkezésre állásának időpontjában az adólevonási jog az annak keletkezésétől számított elévülési időn belül bármikor – beleértve az adólevonási jog keletkezésének eredeti adómegállapítási időszakára vonatkozó önellenőrzést is – érvényesíthető.

Mivel a vevő a korábbi adómegállapítási időszakban a hibás számla alapján jogosulatlanul élt az adólevonás jogával, azt fizetendő adóként önellenőrzéssel rendezni kell. A helyesbítő számla birtokában az adólevonási jog önellenőrzés útján is érvényesíthető, az adólevonási jog érvényesítésére legkorábban abban az adómegállapítási időszakban van lehetőség, amelybe a tényleges teljesítési időpont tartozik. Mivel a befogadott hibás számlában előzetesen felszámított adó összegét a korábbi adómegállapítási időszakban levonható adóként jogosulatlanul szerepeltette, ezért az önellenőrzés során önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettsége keletkezik. A pótlék alapja a jogosulatlanul levont adó összege.

A pótlék összegének meghatározásakor a továbbiakban: Art. 168. § (3) bekezdése harmadik mondatának rendelkezése alapján kell eljárni. Eszerint ilyen esetben az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámított késedelmi pótlék összegét. Ez azt jelenti, hogy az önellenőrzési pótlékot azon adómegállapítási időszakról benyújtandó adóbevallás esedékességének időpontjától a hiba feltárásának a napjáig kell kiszámítani, de ha ez az összeg nagyobb, mint a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összege, akkor csak ez utóbbi összegét kell megfizetni.

A szállító (számlakibocsátó) korábbi adó-megállapítási időszakban vallott be és fizetett meg olyan adóösszeget, amelyet egy későbbi időszakban kellett volna. Ez esetben a helyesbítés során önellenőrzésre van szükség, mert az ügylet után fizetendő adó nem abban az adómegállapítási időszakban szerepel a bevallásában, amelyikben az Áfatörvény 58. §-a szerint az adófizetési kötelezettség keletkezett, tehát ezen időszakban csökkentenie kell a fizetendő adóját ezen összeggel. Önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettsége azonban természetesen ezen időszakra vonatkozóan nem keletkezik.

Arra az adómegállapítási időszakra vonatkozóan, amelyben az ügylet után az Áfatörvény 58. §-a szerint az adófizetési kötelezettség valóban keletkezik, önellenőrzést kell végezni, amelynek során fizetendő adóként kell szerepeltetni a szóban forgó adóösszeget. Az adó alapja a be nem vallott adó összege, a pótlék összegének meghatározása során pedig az Art. 168. § (3) bekezdése második mondatának rendelkezése szerint kell eljárni, azaz a fizetendő pótlék összegét az általános mértékkel kell meghatározni, de az 5 ezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ez azt jelenti, hogy mivel a fizetendő adót már az esedékesség előtt (a hibás számla alapján korábbi időszakban) megfizették, ezért az önellenőrzési pótlékot az Art. általános rendelkezései szerint ki kell számítani, de amennyiben annak összege meghaladná az 5 ezer forintot, akkor az adózónak legfeljebb csak 5 ezer forintot kell önellenőrzési pótlékként bevallani és megfizetni.

dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna

(forrás: regular.hu)