Aktuális
Az áfa elszámolásának egyes önellenőrzést igénylő esetei
1. oldal / 4
A bevallások önellenőrzéssel történő helyesbítéséről, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) tartalmaz rendelkezéseket, szabályozza annak feltételeit, annak eljárási szabályait. Jelen cikk az önellenőrzést általános forgalmi adó vonatkozásában szeretné bemutatni, ezért az önellenőrzés végrehajtása szabályainak ismertetését csak fő vonalakban tartalmazza, és emellett kitér azokra a jellemző esetekre, amikor az általános forgalmi adóban önellenőrzés elő szokott fordulni.
Az Art. 13. § (1) bekezdése alapján az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha az adózás rendjéről szóló törvény adott esetre vonatkozóan másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával, e rendelkezésnek azonban az általános forgalmi adó adónemben nincsen jelentősége.
Az adózónak az Art. biztosítja azt a jogot (Art. 49. §), hogy az illeték kivételével az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott valamennyi adónemben (így az általános forgalmi adóban is) adót, adóalapot az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adó alapját, az adót nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.
Nem minősül önellenőrzésnek, hanem a bevallás pótlásának tekintendő, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja.
Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.
Ellenben önellenőrzésnek minősül, ha az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesíti, mivel ha a kedvezmény igénybevétel jogával korábban nem élt, akkor az Art. ennek utólagos igénybevételét önellenőrzés útján biztosítja részére.
Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó- és költségvetési támogatás (a vizsgált időszakra) már önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó a későbbiekben már nem helyesbítheti. Amennyiben ez a későbbiekben új tény, körülmény miatt szükséges, akkor az adózó az adóhatóságtól ismételt ellenőrzést (Art. 115. §) kérhet, a korábbi ellenőrzés megállapításainak felülvizsgálata érdekében.
Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és erre vonatkozó törvényi rendelkezés esetén az önellenőrzési pótlék megállapítását, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallását és egyidejű megfizetését, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylését jelenti.
Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.
Az önellenőrzéssel feltárt általános forgalmi adót a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni, tehát azt az önellenőrzési bevallással együtt nem kell az adóhatóságnak megküldeni, ellenben egy (elévülési időn belüli) esetleges adóhatósági ellenőrzés során kérésre be kell mutatni.
A helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást a helyesbítéstől számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon, általános forgalmi adó adónem esetében az önellenőrzéssel érintett év adóbevallására szolgáló nyomtatványnak, valamint a hozzá mellékelt önellenőrzési lapnak a helyesbítést tartalmazó kitöltésével és benyújtásával kell bevallani (Art. 50. §).
Általános forgalmi adó adónemben önellenőrzéssel csak azt az adót lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1 ezer forintot meghaladja.
A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes (Art. 51. §). Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.
Az adózó bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően helyesbítheti, tehát amennyiben a bevallását az előírt határidő előtt benyújtotta, és még a határidő letelte előtt észleli annak hibáját, akkor a bevallás benyújtására előírt határidőig az adóhatóságnál kezdeményezett javítással azt kijavíthatja.
Mely időpontig végezhető el az önellenőrzés?
Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.
Az Art. 164. § (1) bekezdése alapján az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bíróság által a Btk. tényállásaira alapítottan jogerősen megállapított adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése, csalás, illetve jogosulatlan gazdasági előny megszerzése esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el – ideértve azt az esetet is, ha az elkövető azért nem büntethető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és ezért az eljárást vele szemben ez okból megszüntették, továbbá, ha az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg –, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
Ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik, akkor az önellenőrzés bevallása az elévülést megszakítja.
Az önellenőrzés jogkövetkezménye
Az Art. 168. §-a alapján, ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot kell fizetnie.
Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.
Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 százalékának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 százalékának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig.
Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5 ezer forintot, magánszemély esetében az 1 ezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.
Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.
Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet.
Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírságmérséklést (Art. 134. §) is.
Art. 169. §-a alapján az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
Az általános forgalmi adónemben az önellenőrzés általában kétféle okból fordul elő. Az egyik, amikor az áfabevallás hibás, téves összeállítása miatt a bevallást, a bevallás benyújtására nyitva álló határidő letelte után adóalapot vagy adó összegét javítani kell. A másik eset, amikor a bevallást azért kell önellenőrzéssel „kijavítani”, mert az annak összeállítása alapjául szolgáló számlákat kell oly módon helyesbíteni, hogy a korrekcióból adódó adókülönbözetet nem lehet a számlakorrekció elvégzésének adómegállapítási időszakában elvégezni, hanem vissza kell nyúlni az eredeti teljesítés időszakára. A cikk ez utóbbi eseteket kísérli meg feldogozni.