Mivel az egyéb ingatlanok beszerezése kapcsán felmerült előzetesen felszámított adó esetében az Áfa törvény tételes levonási tilalmat nem állapít meg, ha az adóalany saját effektív tevékenységéhez egyéb ingatlant szerez be, a beszerzést terhelő előzetesen felszámított adónál kizárólag az vizsgálandó, hogy az a tevékenység, amelyet az adóalany az egyéb ingatlanban végezni fog, adólevonásra jogosít-e vagy sem.

Ha tehát az egyéb ingatlant egy könyveléssel foglalkozó adóalany szerzi be irodának, akkor az ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó (legyen az egyenes adózás keretében áthárított vagy fordított adózással a könyvelést végző adóalany által saját nevében megállapított adó) levonható.

Abban az esetben, ha az egyéb ingatlant egy olyan adóalany szerzi be, aki azt adómentes oktatási tevékenységéhez fogja hasznosítani, akkor a beszerzést terhelő előzetesen felszámított áfa - azon oknál fogva, hogy a beszerzés nem adóköteles, azaz nem adólevonásra jogosító gazdasági tevékenység során hasznosul - nem levonható.

Ha pedig az adóalany vegyes tevékenységhez szerzi be az egyéb ingatlant, akkor a beszerzést terhelő előzetesen felszámított áfát meg kell osztani levonható és le nem vonható részre.

Tekintettel arra, hogy az adóalany effektív tevékenységéhez beszerzett, annak során használt ingatlan az adóalanynál tárgyi eszköz, ezért nem elegendő csupán a beszerzés időpillanatában vizsgálni, hogy a beszerzett ingatlan felhasználása adólevonásra jogosító tevékenységhez történik-e, illetve amennyiben csak részben, akkor milyen arányt képvisel a levonásra jogosító tevékenység az egyebekkel szemben.

Az adóalany a tulajdonában lévő tárgyi eszköz ingatlant 240 hónapig figyelni köteles a tekintetben, hogy az adóköteles és az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez történő használat aránya változik-e, és ha igen, hogyan. Ha pedig változik, a megfelelő kiigazítást el kell végezni. (Zárójelben meg kell jegyezni, hogy az olyan ingatlanoknál, amelyek használatbavétele 2008. január 1-je előtt történt, még a régi Áfa törvény tárgyieszköz-arányosítási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a figyelési időszak is a régi Áfa törvény szerinti 120 hónap, kivéve, ha 2008. február 15-ig bejelentetten az adóalany kifejezetten jelezte az adóhatóságnak, hogy az ilyen ingatlanjai esetében az Áfa törvény 135. §-át és ezzel együtt a 240 hónapos figyelési időszakot kívánja alkalmazni.)

A kiigazítás szabályait az Áfa törvény 135-136. §-ai tartalmazzák. Az Áfa törvény 135. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően ingatlan tárgyi eszköz esetében 240 hónapig terjedő tartamban adólevonási jogát - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - az 135. § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja.

A 135. § (2) bekezdése szerint ingatlan tárgyi eszköz esetén a 240 hónap figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adó megállapítási időszakában, amelybe rendre 11 hónap elteltével a tizenkettedik hónap esik, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének 1/20 részére vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az Áfa törvény 135. § (2) bekezdése alapján az arányosítást mindig annak a naptári évnek az utolsó adó megállapítási időszakában kell elvégezni, amelybe rendre 11 hónap elteltével a 12. hónap esik. Ez - összhangban a közös hozzáadott érték adó rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 187. cikk (2) bekezdésének utolsó mondatával - azt jelenti, hogy a beszerzett és használatba vett tárgyi eszközre tekintettel az arányosítást csak azokban a naptári években kell elvégezni, amelyekben a tárgyi eszköz a teljes naptári évben az adóalany használatában van. Az Áfa törvény azon kitétele, hogy „rendre 11 hónap elteltével a 12. hónap esik", azokra az évekre utal, amelyekre igaz, hogy az érintett tárgyi eszköz a teljes naptári évben (ideértve a 12., azaz a december hónapot is) az adóalany használatában van.

A tárgyi eszközre vonatkozó arányosítást minden esetben az adott naptári év január-december hónapjai alatt történt használatra vonatkozóan december hónapban kell elvégezni, és ha a számítás eredményeként korrekció válik szükségessé, akkor azt a naptári év utolsó adó megállapítási időszakáról beadott bevallásban kell elszámolni.

A fentiek a következőket eredményezik. Tegyük fel, hogy az adóalany 2008. április hónapban beszerez és használatba vesz egy ingatlant. 2008-ra vonatkozóan külön tárgyieszköz-arányosítást az Áfa törvény 135. §-ának alkalmazásával nem kell végeznie, 2008-ban ugyanis a beszerzést terhelő adót eleve csak olyan arányban lehet levonni, amilyen arányban a beszerzés az adóalany adóköteles tevékenységét szolgálja, így a 135. § alkalmazása a 2008. évre vonatkozóan dupla arányosítást eredményezne. Tárgyieszköz-arányosításra majd csak 2009-ben kerül sor, feltéve, ha a teljes 2009. évben az adóalany használatában van az érintett ingatlan. Az arányosítást a 2009. január-december közötti időszakban történt felhasználási adatokkal kell elvégezni, mégpedig a 2009. évi utolsó adó megállapítási időszakról beadott bevallásban (havi bevalló esetében a december havi, negyedéves bevalló esetén a IV. negyedévi, éves bevalló esetén pedig a 2009. évi bevallásban).

Ha a figyelési időszak év közben lejár vagy az adóalany a figyelési időszak alatt az eszközt év közben értékesíti, akkor az utolsó - nem teljes - naptári évben arányosítás nem történik, hiszen erre az évre nem igaz az, hogy a tárgyi eszköz használatának esetében az adott naptári évben 11 hónap elteltével a 12. hónap esik. (Hiszen az adott naptári évben december hónapban - azaz a 12. hónapban - a tárgyi eszköz már nincsen az adóalany használatában, vagy a figyelési időszak már letelt.)

[A tárgyieszköz-arányosítási szabályoknál figyelemmel kell lenni az Áfa törvény 136. §-ára is, amely úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt a figyelési időszakon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét

- véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná,

- véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná.

Az Áfa törvény 136. §-ának szabálya arra az esetre zárja le a tárgyi eszköz beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó sorsát, ha az adóalany a figyelési időszak letelte előtt a tárgyi eszközt értékesíti. Ebben az esetben is biztosítani kell, hogy a tárgyi eszköz beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó olyan arányban kerüljön levonásra, amilyen arányban a tárgyi eszköz az adóalanynál „töltött" idő alatt adólevonásra jogosító tevékenység során hasznosult. Mivel az áfa rendszerében a termékértékesítés is a termék egy fajta hasznosulása, ezért a 136. § azt fejezi ki, hogy amennyiben az adóalany az Áfa törvény szabályai alapján adólevonásra jogosító ügylet keretében értékesíti a figyelési időszakon belül a tárgyi eszközt, akkor a beszerzést terhelő áfának az értékesítés hónapjára, valamint az adott tárgyi eszközre vonatkozó figyelési időszak lejártáig hátralévő hónapokra jutó arányos része véglegesen levonhatóvá válik.

Ha azonban az értékesítés nem adólevonásra jogosító ügylet keretében történik, a beszerzést terhelő áfa véglegesen nem levonható.

Abban az esetben tehát, ha az adóalany a figyelési időszak letelte előtt értékesíti a tárgyi eszközt, akkor az Áfa törvény 136. §-a szerint kell eljárnia. Ilyen esetekben az értékesítés évére az Áfa törvény 135. § szerinti korrekciót nem kell elvégezni.

Ez azt eredményezi, hogy az Áfa törvény 135. §-ának és 136. §-ának együttes alkalmazására soha nem kerül sor, azaz amennyiben a tárgyi eszközt a figyelési időszak alatt értékesítik, akkor az adóalany az értékesítés naptári évében csak az Áfa törvény 136. §-a alapján korrigál.]

Például ha egy oktatással foglalkozó adóalany szerez be oktatási tevékenységéhez egyéb ingatlant úgy, hogy a beszerzéskor az adómentes és az adóköteles oktatás aránya 40-60 százalék, akkor a beszerzéskor felmerült előzetesen felszámított adónak csak a 60 százaléka kerülhet levonásra. A következő adóévben azonban újra vizsgálni kell a két tevékenység arányát az ingatlanra vonatkoztatva, és amennyiben az változást mutat, a kiigazítást el kell végezni (feltéve, ha a változás a 10 ezer forintot eléri vagy meghaladja). Tehát, ha a következő adóévben az adómentes és az adóköteles oktatás aránya 50-50 százalékra változik, akkor az ingatlan beszerzését terhelő áfa 1/20 részére az eredeti 40-60 százalékos megosztási arányt ki kell igazítani 50-50 százalékos megosztási arányra.