Kiemelt hirdetések

Aktuális

Külföldi munkából származó jövedelem adózása

Példa:

A magyar illetőségű magánszemély az adóévben 10 hónapig Ausztriában dolgozott. Ezért a munkáért 5,2 millió forint munkabért kapott. Ez a jövedelem a magyar-osztrák kettős adózást kizáró egyezményben foglaltakat is figyelembe véve Magyarországon adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. A magánszemélynek belföldön végzett önálló tevékenységből is volt 400 ezer forint jövedelme az adóévben.

Önálló tevékenységből származó jövedelem

adóalap-kiegészítéssel növelt összege (400 000×1,27) 508 000 Ft

Adóterhet nem viselő járandóság összege 5 200 000 Ft

Összevont adóalap 5 708 000 Ft

Összevont adóalap számított adója:

5 000 000 Ft után 850 000 Ft

 

708 000 Ft után (32%) 226 560 Ft

1 076 560 Ft 1 076 560 Ft

Adóterhet nem viselő járandóság adója:

(Külföldről származó jövedelmet terhelő adó)

5 000 000 Ft után 850 000 Ft

 

200 000 Ft után (32%) 64 000 Ft

914 000Ft -914 000 Ft

Összevont adóalap után fizetendő adó 162 560 Ft

Az adóbevallásban a jövedelmet forintban kell megállapítani. Ezért a külföldi pénznemben megszerzett bevételt és az abból levonható költséget forintra kell átszámítani. Az átszámítást fő szabály szerint a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a bevételszerzés napján érvényes devizaárfolyamán kell elvégezni. Ha az a külföldi pénznem, amelyben a magánszemély a bevételt kapta, nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor a bevételt az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon először euróra, majd az eurót az előzőek szerint forintra kell átszámítani. A magánszemély választhatja azt is, hogy az adóévre bevallott jövedelme alapját képező külföldi pénznemben megszerzett valamennyi bevételének forintra történő átszámításához a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alkalmazza.

Ha az adóévben a külföldi tartózkodás időszaka alatt is fennáll a magánszemély magyar illetősége, akkor a teljes körű adókötelezettség alapján – adóterhet nem viselő járandóságként – a külföldi munkavégzésből származó jövedelmet is be kell vallania Magyarországon.

Amennyiben a magánszemélynek – az adóterhet nem viselő járandóságokon kívül – nincs más Magyarországon adóköteles jövedelme az adóévben, és az adóbevallás benyújtására egyéb okból sem kötelezett, akkor mentesül a bevallási kötelezettség alól.

Külföldi munkavégzésből származó jövedelem adózása egyezmény hiányában

Ha a belföldi illetőségű magánszemély olyan külföldi államban dolgozik, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt, akkor a külföldi munkavégzésből származó jövedelem adókötelezettségét az Szja-törvény rendelkezései szerint kell megállapítani.

Az Szja-törvény 3. § 21. pontja szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek, azaz bérnek minősül a munkaviszonynak megfelelő külföldi jog szerinti jogviszony alapján kapott jövedelem is. Erre tekintettel a külföldről származó munkabér után a 3 188 ezer forintos jogosultsági határ és az általános szabályok figyelembevételével adójóváírásra is jogosult lehet a magánszemély.

2010-től nem terheli adóelőleg a külföldről származó bevételt, ha a jövedelemszerzés helye olyan külföldi állam, amellyel nincs a Magyar Köztársaságnak egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére. Az ilyen jövedelmet szerző magánszemély a külföldön megfizetett adóra tekintettel csökkentheti az adóját a bevallásban. Így a korábbi szabály alapján év közben befizetett adóelőleg nagy része év végén visszaigényelhető volt. Ezért indokolatlan ezeket a bevételeket év közben adóelőleggel terhelni.

Az összevont adóalap után számított adóból levonható a nem „egyezményes” államban fizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó összege. Az átlagos adókulcs az összevont adóalap után megállapított adó és az összevont adóalap összegének hányadosa, amelyet két tizedes jegyre kerekítve kell meghatározni.

Példa az átlagos adókulcs kiszámítására:

A magánszemély összevont adóalapba tarozó jövedelme 7 millió forint, amelyből 6 millió forint mexikói munkavégzésből származik. (Mexikóval nem kötött egyezményt Magyarország.) Az 1 millió forintot belföldi munkáltatótól kapta a magánszemély.

Mexikóból származó jövedelem 6 000 000 Ft

 

Belföldi bérjövedelem 1 000 000 Ft

Az összevont adóalapba tartozó jövedelem összesen 7 000 000 Ft

Az összevont adóalap (7 000 000×1,27) 8 890 000 Ft

Az összevont adóalapra megállapított adó

(850 000+(8 890 000-5 000 000)×0,32) 2 094 800 Ft

Az átlagos adókulcs (2 094 800/8 890 000) 23,56 százalék

A megállapított adóból levonható legfeljebb

(5 000 000×1,27×0,2356) 1 496 060 Ft

A példa szerinti esetben a külföldről származó jövedelmet abban az esetben is be kell vallania a magánszemélynek, ha más adóköteles jövedelme nem volt az adóévben, feltéve természetesen, hogy a belföldi illetősége a mexikói munkavégzés időszakában is megállapítható. A külföldről származó jövedelmet a már ismertetett szabályok szerint forintra átszámítva kell a bevallásban feltüntetni.

Szűcs Józsefné

(forrás: regular.hu)

Copyright © 2011 Láng Nikolett.
Minden jog fenntartva.