A forgalom 15-20 százaléka nem a hivatalos csatornákon keresztül megy

Egy ajándéktárgyak árusításával foglalkozó bolt üzletvezetője szerint a pénztárgépek területén három trükközési lehetőség van, ezek ismertek szélesebb körben ebben a szegmensben. Az első lényege, hogy az összeget csak egy "számológépszerű készülékbe" ütik be, így nem keletkezik valódi blokk, a vásárlónak fel sem tűnik, hogy nem nyugtát kapott, hanem egy papírfecnit.

A második opció, amikor egyáltalán nem ütik be a vételárat. Ebben az esetben a nap végén az adott bolt "generál valamekkora forgalmat", hiszen ne legyen feltűnő, hogy aznap nem volt árbevétel. E praktika megakadályozására ugyanakkor megoldás lehet a bekötés a NAV-hoz, mivel ott valós időben kiszűrhető lenne, hogy például miért pont este 7 és 8 óra között volt egy viszonylag nagyobb forgalom.

A harmadik lehetőség a nyugtaadásnál, hogy minden vásárlást beütnek a pénztárgépbe, a boltban felejtett készpénzes blokkokat - a nem bankkártyás fizetéseket - pedig a nap végén lesztornózzák. Ezt kisebb összegeknél nem érdemes megtenni, nagyobbnál viszont már igen.

Az üzletvezető szerint emellett olyan is történik, hogy informális megegyezés születik egy hosszú távú beszállítójukkal, hogy ő bizonyos mennyiséget számla nélkül értékesít nekik. Az üzletvezető saját bevallása szerint a forgalmuknak a 15-20 százaléka származhat ennek a segítségével, de véleménye szerint egy éjjel-nappali élelmiszerboltban ez az arány akár 60-70 százalékra is felkúszhat: „Ott sokkal szélesebb a beszállítói kör, innen-onnan zajlik a beszerzés, és kevesebb a hosszú távú beszállító, vannak ad-hoc áruszállítások.”

"Ha láttuk a vásárlón, hogy nem akar blokkot, akkor nem is adtunk"

Egy könyvesboltban dolgozó volt pénztáros szerint a pénztárgépekkel folyó machinációk helyett náluk sokkal inkább az volt a jellemző, hogy "nem mindenről adtak blokkot". Ha látták a vásárlón, hogy egyáltalán nem figyel a nyugtára, akkor a pénztárgépen nem ütöttek rá a fizetés gombra - pedig időközben az árat már elkezdték beütni, csak a műveletet nem fejezték be.

Könyvesboltos forrásunk szerint azt is teljes mértékig kihasználták, hogy a meglévő törvények értelmében az árukészlet egy bizonyos százaléka leírható lopásként vagy megrongálódott, értékcsökkent áruként. Így fölös mennyiségű könyv keletkezett, amit egyet fizet-kettőt kap akcióban kiválóan értékesíteni lehetett. A dolgozók bérére kitérve forrásunk elmondta, hogy a boltban senki nem volt alkalmazásban, mindenki egy munkaerő-kölcsönző cég munkavállalója volt, amit a könyvesbolt költségként tudott elszámolni. Senki nem akkora bérre volt bejelentve, mint amekkorát a hó végén kézhez kapott. Nekik például egy kisebb összeget cafeteria-juttatásnak álcázva fizettek ki. Különböző béren kívüli juttatások igénybevételét íratták alá a dolgozókkal, a juttatásokat viszont egyáltalán nem is kapták meg (pl. fitneszbérlet), hanem pénz formájában érkezett meg hozzájuk.

A könyvesbolti pénztáros érdekességképpen azt is megemlítette, hogy a kiadó írói rendszeres vásárlók is. Írói kedvezményüket kihasználva olcsóbban vásárolhatnak, de nyugtát ők sem kapnak. És nem is erőszakoskodnak emiatt.

A lényeg: a pénztárgépet messziről kerüljük el

Mint az a fentiekből is látszik, igazából egy praktika a "tuti befutó": ha az adott vásárlást, árbevételt a vállalkozások teljesen eltitkolják, elcsalják, vagyis a pénztárgépet teljesen kihagyják a folyamatból. Így bármennyire is szeretné a kormány, hogy fehéredjen a gazdaság, és a cégek a legális utat válasszák, ez a jelenlegi gazdasági és üzleti környezetben, a magas adóterhek mellett egyáltalán nem fog bekövetkezni. Jelenleg ugyanis a beszerzői-beszállítói- vásárlói lánc minden eleme érdekelt a praktikák fenntartásában. A pénztárgépekbe be nem kerülő forgalommal pedig a NAV új rendszere sem fog tudni mit kezdeni.

(forrás: hvg.hu)