Elterjed a magyar példa?

Korábban beszédében elmondta, hogy az államtitkárság több megkeresést is kapott külföldről a magyar adóintézkedések kapcsán, mert a kormányok a megszorítások helyett más tartós intézkedéseket akarnak végrehajtani. Csak azt kell meghallani, hogy mit mond az IMF ügyvezető igazgatója, Christine Lagarde asszony. Nem szabad megszorító politikát folytatni - mondják odakint Matolcsy szerint. Magyarország szerencsére nem hallgatott azokra a hangokra, amelyek a megszorításokat hangoztatták. De végleges kell legyen a konszolidációs, és ez csak a növekedés beindításával és a fogyasztási típusú adókkal valósulhat meg. Még korai azt várnom, hogy ajánlják más országoknak is ezeket a magyar megoldásokat, de csak a magyar bankadóra kell emlékeznünk. Erre megy a világ, a növekedést nem szabad agyonütni, a költségvetést pedig konszolidálni kell - magyarázta a tárcavezető.

Mi lesz az IMF-tárgyalással?

Matolcsy György megemlítette, hogy a reményei szerint hamarosan elinduló hivatalos tárgyalásokon minden intézkedés szóba kerülhet. Az azonban világossá vált, hogy a tárgyalások előfeltétele csak a jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások ügye lehet. Minden egyéb kérdés a tárgyalóasztalhoz kerül és ott dőlhet el - mondta Matolcsy György utalva arra, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatos egyéb uniós kifogások (amelyek nem képezték a kötelezettségszegési eljárás részét) nem tekinthetők előfeltételnek, de a hivatalos tárgyalások során előkerülhetnek (erre utalt az IMF legutóbbi kemény közleménye is). Ha a Parlament elfogadja a jegybanktörvényt érintő módosító javaslatokat, akkor elkezdődhetnek a tárgyalások - mondta.

Ezekről bővebben:

2012.05.08 14:35 Rogán tovább módosítaná a jegybanktörvényt

Több dél-európai ország számára még távolról sincs vége a válságnak, de Magyarország kikerült a csődhelyzetből, nem emlegetik Görögországgal együtt, mint 2010-ben - fogalmazott. Elmondása szerint viszont az európai gondok negatívan érintik Magyarországot is, ezért a kormány mielőbb szeretne megállapodni a nemzetközi szervezetekkel.

Nagyon helyes, hogy minden kérdés ott lehet az asztalon - fogalmazott a tárcavezető a kormány és a nemzetközi szervezetek hitelkertről szóló tárgyalásairól, utalva arra, hogy az új adóintézkedések is szóba kerülhetnek. Szerinte az első visszajelzések a nemzetközi szervezetek részéről biztatóak.

Melyik bank mennyi banki tranzakciós adót fizetne?

A banki tranzakciós adó befizetői a bankok lesznek (kevesen vannak és professzionális adóbefizetők, így az adó könnyen behajtható rajtuk), hogy azonban ki fizeti meg az adót, még nem egyértelmű Az alábbiakban a miniszterelnök szavainak és Matolcsy bejelentésének megfelelően abból indultunk ki, hogy a bankok fizetik meg az új adónemet. Az adó a tervek szerint nem teljes egészben, csak részben váltaná ki a meglévő banki különadót, összege viszont még nagyobb is lehet annál, ugyanis a tervek szerint 130-228 milliárd forintot hozna a költségvetésnek 2013-tól.

A bankok különadó- és tranzakciós adófizetési kötelezettsége így a fentiek szerint alakulna. A különadót 2011-ben a végtörleszétési veszteségek 30%-ának leírása, 2012-ben pedig a jogosult késedelmes deviza jelzáloghitelek 25%-os tartozáselengedéséből származó veszteségek 30%-ának leírása csökkenti, és az NGM tervei szerint a kkv- és lakáshitelezésben aktívabb bankok további leírásokat érvényesíthetnének. 2013-ban (a 2010-eshez képest) feleződik a bankadó, hogy 2014-től (új információ!) eltöröljék. Mindehhez jöhet hozzá 2013-tól a banki tranzakciós adó bankok által viselt része.

Nem tudjuk megmondani, miként oszlik meg pontosan az adó az egyes bankok között, hisz a tranzakciókról szóló nyilvános és részletes statisztikák nem állnak rendelkezésre. A 130-228 milliárd forintot ezért jobb híján - a bankadóhoz hasonlóan - mérlegfőösszeg-arányosan osztjuk szét az egyes bankok között, sejtvén, hogy a valódi alap a tranzakciók teljes összege lesz. 130 milliárd forintos adóbevétel esetén a 2010-es bankadóhoz hasonló összeget fizetnének be tranzakciós adóként a bankok, vagyis adóterhük valójában nem feleződne, hanem másfélszeresére nőne, akár újabb anyabanki (adott esetben állami) tőkepótlást szükségessé téve a bankoknál az intézkedés tőkeromboló hatása miatt. Ennél még durvább hatásokkal járna, ha a kormány költségvetési szempontok miatt még nagyobb, például a Széll Kálmán Terv 2.0-ban felső határként szereplő 228 milliárd forintot szeretne behajtani a bankokon.

Ami az OTP-t illeti, 28-49 milliárd forintos adózott eredményhatással kalkulálhatunk, amennyiben minden terhet a bank visel. Ez azt jelenti, hogy a mostani elemzői várakozásokhoz képest az OTP adózott eredménye akár 15-27 százalékkal is alacsonyabb lehet a jelenlegi konszenzusos értékhez képest, a 2013-ra várt 182 milliárd forint helyett csupán 134-155 milliárd forintos adózott eredményt érne el a bank. Amennyiben pedig nem a mérlegfőösszegek, hanem a tényleges ügyféltranzakciók alapján osztanánk fel a tranzakciós adót, az OTP profitja akár harmadával is alacsonyabb lehetne 2013-ban a mostani várakozásokhoz képest.

További részletek erről:

2012.05.04 15:45 Orbán mondatai fenyegetik az OTP-t és a bankokat

 

(forrás: portfolio.hu)