A kormány a mai ülésén elfogadta a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós adót és az egységes biztosítási adót - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón ismertette az új adónemek részleteit. Ezek szerint júliustól bevezetik a telefonadót, ami percenként két forint lesz. Jövőre jön a pénzügyi tranzakciós illeték, ám a Széll Kálmán Terv 2.0-ban foglaltakkal ellentétben nem lesz felső határa. A társasági adó háromkulcsos lesz azáltal, hogy az energiaszolgáltatók és közműcégek 30%-os kulccsal fognak adózni (a 19%-os normál társasági adókulcshoz hozzáadódik egy 11%-os energiaszolgáltatói jövedelemadó). A tárcavezető elmondása szerint a részletek még változhatnak az iparági egyeztetések és a parlamenti vita során.

Meghozta a kormány a döntéseket

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010-ben átmeneti jelleggel vezette be a válságadókat és a bankadót, ezek egyszeri lélegzetvételt jelentettek.

Matolcsy György szerint Magyarország nagy sikert ért el, mert költségvetési trendforduló történt. Voltak egyszeri technikai tételek, a nyugdíjpénztári vagyon például, de ez önmagában technikai jellegű, de ez is költségvetési trendforduló jelent - hangsúlyozta. Az SZKT arról szól, hogy mi lesz a költségvetéssel, ha kivezetjük a krízisadókat. Az a kérdés, hogy Magyarország tudja-e ezt a trendfordulót tartani. A stratégiai elemzők, az Európai Bizottság, és az IMF is kétségeit fejezte ki, hogy erre mi képesek leszünk. Ezeket a kétségeket a mai kormányülés végleg eloszlatja - fejtette ki.

2010-ben a kormány azt gondolta, hogy három év után kivezetheti a válságadókat, mert azt gondoltuk, hogy addigra magára talál az Európai Unió. A válságnak azonban messze sincs vége. A legveszélyesebb szakaszán sem vagyunk túl. A 2010-es feltételezés, hogy mára túl lesz az EU a válságon, ez nem jön be - vallotta be a miniszter. Ennek fényében Magyarország egy olyan szakaszt indított el a Széll Kálmán Terv 2.0 programjában, hogy a korábbi vállalásainkhoz tartjuk magunkat, kivezetjük a bankaadót és a krízisadókat. A bankadó 2013-tól lefeleződik, 2014-től pedig egyáltalán nem lesz bankadó. Ha lesz az EU-ban akkor megfontoljuk. A többi krízisadót kivezeti a kormány jövő január elsejétől - folytatta a nemzetgazdasági miniszter.

Meghoztuk azokat a döntéseket, amelyek teljesen újjászervezik az államot és az államháztartást. Most vagyunk olyan helyzetben, hogy befejezhetjük a magyar államháztartás konszolidációját. Emellett stabilan és kiszámítható módon alakíthatjuk a kiadási szerkezetet - fogalmazott Matolcsy György. Már további adóemelések, a jövedelmi típusú adóknál nem várhatók. Elértük azt a szintet, ahonnan csak csökkennek az adók - vetítette előre.

Ezek alapján a kormány továbbra is határozottan kiáll az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett és nem készül arra, hogy bármilyen módon hozzányúljon a rendszerhez (kulcs emelése, vagy a rendszer progresszívabbá tétele).

A nemzetgazdasági miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány mai döntéseinek köszönhetően a következő évtizedekben az államháztartás stabilan és mindig 3% alatt tartja a hiányt.

Az új adónemek

2010-ben 58 adónem volt Magyarországon, a kormány a hivatalba lépését követően 10 adónemet vezetett ki. A tavaly év végi forradalmi hajrában azonban nem volt követhető néha, ezért 54-re szaporodott az adónemek száma. A kormány mai döntésének értelmében hárommal nő és hattal csökken az adónemek száma, ezért összesen 2013-tól 51 adónem lesz Magyarországon - fűzte hozzá.

A három új adónem lesz a telefonadó, a pénzügyi tranzakciós illeték, és az egységes biztosítási adó - mondta.

A három kulcsossá váló társasági adórendszerről is folynak az egyeztetések. A 10 és 19%-os kulcs mellett 30%-os kulcs vonatkozik majd az energiaszolgáltató és közműcégekre - nyilatkozta Matolcsy György. Tehát az energiaszektor és közműszolgáltatók számára egy harmadik kulcsot fogunk bevezetni - mondta. Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár szerdán ezt pontosítva újságíróknak a Reuters hírügynökség szerint azt nyilatkozta, hogy az energiaszolgáltatók és közműcégek esetében a 19%-os társasági adókulcshoz hozzáadódik egy 11%-os Robin Hood-adó.

Később kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a kormány a kiskereskedelem esetében nem látott olyan érvet, ami fenntartotta volna a korábbi krízisadót bármilyen formában. Vagyis itt a válságadó teljes mértékben kivezetésre kerül jövőre.

1. A telefonadóról

A tárcavezető megerősítette az eddig kiszivárgott információkat a telefonadóról. Az új adó a cégeket terheli, az adó alanya tehát a cég - mondta Matolcsy. Az első 10 perc ingyenes lesz, a magánszemélyek esetében 700 forint lesz legfeljebb havonta, míg a társaságok esetében a felső határ 2500 forint lesz - részletezte Matolcsy, aki azt is hozzáfűzte, hogy az új telefonadó július elsejétől kerül bevezetésre, de ténylegesen augusztustól fog működni. A kormány idén 30 milliárd forintot, jövőre 50-60 milliárd forintot vár az új adótól - fejtette ki.

Matolcsy György újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy azzal hogy első 10 perc ingyenes, az a telefonálók negyedére terjed ki (vagyis a telefonálók negyede 10 percnél kevesebbet telefonálhat havonta). Így a nagymama és a fiatal egyetemista is 10 percen belül marad - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a magánszemélyek esetében meghatározott 700 forintos felső határ felett hogyan valósul meg az adóterhelés, Matolcsy azt válaszolta, hogy ezt a részt valakinek le kell nyelnie. Giró-Szász András kormányszóvivő ezt pontosítva megjegyezte, hogy "az új adóval az átlagos felhasználó 300 forinttal terhelődik, de nem is ő, hanem a szolgáltató".

Maximális a mozgástér a részletek megtárgyalására - mondta egy másik kérdésre válaszolva.

A kormány tehát figyelmen kívül hagyta a telekom szolgáltatók koncepcióját, és a mobilcégek által javasolt előfizetőalapú adó helyett az eredetileg tervezett perc- illetve SMS/MMS-alapú adó bevezetéséhez ragaszkodnak.

Iparági körökből származó információink alapján a szolgáltatóknak legalább fél évre van szükségük, hogy az informatikai rendszereiket átállítsák, tehát az adó bevezetéséig hátralévő bő 2 hónapot figyelembe véve legalább 4 hónap az az időszak, ameddig a szolgáltatók az új IT-rendszer hiányában az adót nem tudják áthárítani, vagyis a "kieső" összeget a szolgáltatóknak kell majd megfizetniük. Ha a kormány idén valóban 30 milliárd forintot vár a szektortól, az havonta 5 milliárdos adóbevételt jelent, a fent említett 4 hónap alatt a szektort 20 milliárd forintnyi telefonadó terhelné, amelynek jelentős részét, akár 40-50 százalékát a Magyar Telekom fizetné be. Jövőre, vagyis az első teljes évben már 50-60 milliárd forintos adóbevétellel számol a kormány, és arra számítanak, hogy a szolgáltatók csökkentik majd szolgáltatási áraikat, vagyis az adó nagy részét lenyelik. A részletekről a kormány az érintett szolgáltatókkal még tárgyalni fog.

2012.05.09 08:18 Ma eldőlhet, ki fizeti a telefonadót
2012.04.23 14:23 Mekkora terhet jelent a távközlési szolgáltatási adó?
2012.05.02 08:03 Évtizedekig fizethetjük a telefonadót?

2. A pénzügyi tranzakciós adóról

Matolcsy György áttörést hozó adónemnek nevezte a jövő évtől bevezetésre kerülő pénzügyi tranzakciós illetéket. Mindenki azt javasolta, hogy a lehető legszélesebb bázisra, legalacsonyabb kulccsal vessük ki az új adót, ezért lett egy ezrelék a kulcs - magyarázta.

A pénzügyi tranzakciós adóval kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy hogy érinti a magyar családokat. Például 100 ezer forintot utal valaki a bankszámlájáról, akkor ebben az esetben a banknak ez az utalás 100 forintjába kerül - magyarázta a miniszter, utalva arra, hogy ki fizeti az új adót.

A 600 ezer milliárd forintos pénzügyi teljes tranzakcióból az új adó 130 ezer milliárd forintnyi tranzakciót jelent. Ebből jön ki az egy ezrelékes kulccsal a 130 milliárd forintos bevétel - fogalmazott a tárcavezető.

A tranzakciós illeték alanya a pénzintézet,amelyik a tranzakciót lebonyolítja - tette hozzá. A miniszter azt is elmondta, hogy bizonyos tranzakciókat mentesíteni kell az illeték alól, ilyenek lesznek az államkincstár és az MNB utalásai. Mentesülnek azok az utalások is az adó alól, ha a magánszemélyek saját számláik között végzik azokat - mondta.

Megfogadtuk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát, hogy 5 millió forint feletti vállalati utalás esetén kötelező legyen a pénzintézetek közötti utalás - árulta el Matolcsy. MKIK számításai szerint ez elviselhető teher a vállalkozási szektorban. A kormány a mai ülésén elvetette azt a javaslatot, ami a határt 1 millió forintban állapította volna meg a cégek esetében. Vagyis elfogadtuk Parragh László elnök úr javaslatát az ötmilliós határról. Elvetettük a magánszemélyek esetében a kötelező pénzügyi utalást - emelte ki Matolcsy.

Később egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a tranzakciós illeték esetében a felső korlátot elvetette a kormány. Ezzel felülírta a Széll Kálmán Terv 2.0 ezen részét. Minden korlát torzító volna - indokolta ezt a döntést Matolcsy.

A Széll Kálmán Terv 2.0-ban bemutatott tervekhez képest tovább nőtt a bizonytalanság a pénzügyi tranzakciós illeték bevételi összegét illetően. Az új adó bevételi határának eltörlése a bevétel növekedésének irányába mutat, de az adóelkerülést is ösztönözheti (pénzintézetek közötti utalások kikerülése), ami pedig így a várható bevétel csökkenése irányába mutat. A kormány láthatóan készül az adóelkerülésből fakadó negatív hatások kivédésére, ezért teszi kötelezővé az 5 millió forint feletti tranzakciók esetében a pénzintézetek közötti utalást.

A Bankszövetség azt kérte a szakértői egyeztetés során, hogy a tranzakciós adó a magánszemélyeket terhelje, de ezt a javaslatot a kormány nem támogatta - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre válaszolva, hogy a tranzakciós adót ki fogja megfizetni.

3. A biztosítási adóról

A biztosítási adóval kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány mostani döntése értelmében három adónemet vezet ki és helyére lép be az egységes adó. A baleseti adót, válságadót, és a tűzvédelmi hozzájárulást vezeti ki a kormány, helyette lesz az új adó. Az egységes biztosítási adó 15 milliárd forinttal több bevételt hoz a költségvetésnek az eredeti tervekhez képest - mondta.

2012.04.24 07:08 Jön az új biztosítási adó - Ki félhet tőle igazán?


Ki fogja megfizetni az új adókat?

Az áthárítással kapcsolatos újságírói kérdésre kifejtette, hogy a nagyon kemény verseny miatt a bankok, a biztosítók és a távközlési cégek nem tudják számottevő mértékben áthárítani ezeket a tranzakciós illetéket és a biztosítási adót a fogyasztókra. Meg fogják próbálni áthárítani a szolgáltatók, de az fog történni, mint a baleseti adó és a bankadó esetében - magyarázta Matolcsy kérdésre felelve.

Az, hogy kivezetjük a válságadókat és bevezetjük az új adókat, az döntés. Az egyéb részletkérdésekről lehet még tárgyalni - mondta.

A kormányzati kommunikációtól függetlenül egyáltalán nem biztos, hogy az új adóterheket valóban a vállalatoknak kell teljes mértékben megfizetniük. Mi azt valószínűsítjük, hogy a terhek egyelőre kalkulálhatatlan arányban megoszlanak a vállalatok és a lakosság között. Sok múlik azon, hogy milyen árversenyt generálnak az új adónemek és mik lesznek a végleges keretfeltételek az egyes adónemeknél.

Miből lesz itt növekedés?

A banki hitelezés trendje teljesen elvált a környező országokétól. Az elmúlt 5 negyedévben 1400 milliárd forintos likviditásszűkítést hajtott végre a magyar bankrendszer és ez nem a bankadó miatt következett be. A növekedési hatás szempontjából kifejezetten pozitív fordulatnak tartjuk, hogy állandó adónemről van szó a tranzakciós adó esetében, ami kiszámítható és stabil, a konszolidációt véglegessé teszi - felelte arra a kérdésre, hogy az új banki adó nem veszélyezteti-e a gazdasági növekedést.

Matolcsy György várakozás szerint mind a növekedés, mind pedig a foglalkoztatás szempontjából nehéz lesz az idei év. Stagnálás közeli év lesz. De éppen ezért a kormány úgy döntött, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a bankrendszerből kiáramló pénzeket ellensúlyozza. Ezért döntött az Magyar Fejlesztési Bank tőkeemeléséről, tárgyal különböző kisbankokkal tőkeemelésről. Azt elárulhatom, hogy az Eximbank és a Mehib bankok más módon való működtetéstől várjuk a legnagyobb reményeket. Már az év közepétől többlet export finanszírozási forrást kell adnia az Eximbanknak - fogalmazott.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy amennyiben a bankok bővítik a hitelezést, akkor azt leírhatják a bankadóból. Azt várom, hogy 2013-ra olyan együttműködést tudunk kialakítani a magyar bankrendszerrel, hogy a bankadó teljesen eltűnik - emelte ki.

Ez struktúraváltás

Ezek az új adók nem egyszeri adók, beépülnek az üzleti szektor működésébe. Egy struktúraváltás történik az adórendszerben is. A jövőben még nagyon sok lépést fogunk tenni a jövedelemtípusú adók területén, nagyságrendi csökkentések lesznek. Lesz például egyszerű kisvállalkozási adó - vetítette előre a kormány további terveit.


Elterjed a magyar példa?

Korábban beszédében elmondta, hogy az államtitkárság több megkeresést is kapott külföldről a magyar adóintézkedések kapcsán, mert a kormányok a megszorítások helyett más tartós intézkedéseket akarnak végrehajtani. Csak azt kell meghallani, hogy mit mond az IMF ügyvezető igazgatója, Christine Lagarde asszony. Nem szabad megszorító politikát folytatni - mondják odakint Matolcsy szerint. Magyarország szerencsére nem hallgatott azokra a hangokra, amelyek a megszorításokat hangoztatták. De végleges kell legyen a konszolidációs, és ez csak a növekedés beindításával és a fogyasztási típusú adókkal valósulhat meg. Még korai azt várnom, hogy ajánlják más országoknak is ezeket a magyar megoldásokat, de csak a magyar bankadóra kell emlékeznünk. Erre megy a világ, a növekedést nem szabad agyonütni, a költségvetést pedig konszolidálni kell - magyarázta a tárcavezető.

Mi lesz az IMF-tárgyalással?

Matolcsy György megemlítette, hogy a reményei szerint hamarosan elinduló hivatalos tárgyalásokon minden intézkedés szóba kerülhet. Az azonban világossá vált, hogy a tárgyalások előfeltétele csak a jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások ügye lehet. Minden egyéb kérdés a tárgyalóasztalhoz kerül és ott dőlhet el - mondta Matolcsy György utalva arra, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatos egyéb uniós kifogások (amelyek nem képezték a kötelezettségszegési eljárás részét) nem tekinthetők előfeltételnek, de a hivatalos tárgyalások során előkerülhetnek (erre utalt az IMF legutóbbi kemény közleménye is). Ha a Parlament elfogadja a jegybanktörvényt érintő módosító javaslatokat, akkor elkezdődhetnek a tárgyalások - mondta.

Ezekről bővebben:

2012.05.08 14:35 Rogán tovább módosítaná a jegybanktörvényt

Több dél-európai ország számára még távolról sincs vége a válságnak, de Magyarország kikerült a csődhelyzetből, nem emlegetik Görögországgal együtt, mint 2010-ben - fogalmazott. Elmondása szerint viszont az európai gondok negatívan érintik Magyarországot is, ezért a kormány mielőbb szeretne megállapodni a nemzetközi szervezetekkel.

Nagyon helyes, hogy minden kérdés ott lehet az asztalon - fogalmazott a tárcavezető a kormány és a nemzetközi szervezetek hitelkertről szóló tárgyalásairól, utalva arra, hogy az új adóintézkedések is szóba kerülhetnek. Szerinte az első visszajelzések a nemzetközi szervezetek részéről biztatóak.

Melyik bank mennyi banki tranzakciós adót fizetne?

A banki tranzakciós adó befizetői a bankok lesznek (kevesen vannak és professzionális adóbefizetők, így az adó könnyen behajtható rajtuk), hogy azonban ki fizeti meg az adót, még nem egyértelmű Az alábbiakban a miniszterelnök szavainak és Matolcsy bejelentésének megfelelően abból indultunk ki, hogy a bankok fizetik meg az új adónemet. Az adó a tervek szerint nem teljes egészben, csak részben váltaná ki a meglévő banki különadót, összege viszont még nagyobb is lehet annál, ugyanis a tervek szerint 130-228 milliárd forintot hozna a költségvetésnek 2013-tól.

A bankok különadó- és tranzakciós adófizetési kötelezettsége így a fentiek szerint alakulna. A különadót 2011-ben a végtörleszétési veszteségek 30%-ának leírása, 2012-ben pedig a jogosult késedelmes deviza jelzáloghitelek 25%-os tartozáselengedéséből származó veszteségek 30%-ának leírása csökkenti, és az NGM tervei szerint a kkv- és lakáshitelezésben aktívabb bankok további leírásokat érvényesíthetnének. 2013-ban (a 2010-eshez képest) feleződik a bankadó, hogy 2014-től (új információ!) eltöröljék. Mindehhez jöhet hozzá 2013-tól a banki tranzakciós adó bankok által viselt része.

Nem tudjuk megmondani, miként oszlik meg pontosan az adó az egyes bankok között, hisz a tranzakciókról szóló nyilvános és részletes statisztikák nem állnak rendelkezésre. A 130-228 milliárd forintot ezért jobb híján - a bankadóhoz hasonlóan - mérlegfőösszeg-arányosan osztjuk szét az egyes bankok között, sejtvén, hogy a valódi alap a tranzakciók teljes összege lesz. 130 milliárd forintos adóbevétel esetén a 2010-es bankadóhoz hasonló összeget fizetnének be tranzakciós adóként a bankok, vagyis adóterhük valójában nem feleződne, hanem másfélszeresére nőne, akár újabb anyabanki (adott esetben állami) tőkepótlást szükségessé téve a bankoknál az intézkedés tőkeromboló hatása miatt. Ennél még durvább hatásokkal járna, ha a kormány költségvetési szempontok miatt még nagyobb, például a Széll Kálmán Terv 2.0-ban felső határként szereplő 228 milliárd forintot szeretne behajtani a bankokon.

Ami az OTP-t illeti, 28-49 milliárd forintos adózott eredményhatással kalkulálhatunk, amennyiben minden terhet a bank visel. Ez azt jelenti, hogy a mostani elemzői várakozásokhoz képest az OTP adózott eredménye akár 15-27 százalékkal is alacsonyabb lehet a jelenlegi konszenzusos értékhez képest, a 2013-ra várt 182 milliárd forint helyett csupán 134-155 milliárd forintos adózott eredményt érne el a bank. Amennyiben pedig nem a mérlegfőösszegek, hanem a tényleges ügyféltranzakciók alapján osztanánk fel a tranzakciós adót, az OTP profitja akár harmadával is alacsonyabb lehetne 2013-ban a mostani várakozásokhoz képest.

További részletek erről:

2012.05.04 15:45 Orbán mondatai fenyegetik az OTP-t és a bankokat

(forrás: portfolio.hu)