Az már jó pár hónapja kiderült, hogy a 2011-es adójogszabályokkal nem igazán jártak jól azok, akik nem jogosultak családi kedvezményre és havi jövedelmük nem éri el a 294 ezer forintot. Rogán Antal fideszes képviselő javaslatát vélhetően épp e helyzet rendezésére nyújtotta be.

Leginkább a havi bruttó 210 ezer forintot keresőknek csökkent a nettó jövedelme: ők összesen 5 763 forinttal kevesebbet visznek haza. Nem az egykulcsos adó miatt csökkent a nettó jövedelmük, hanem az adójóváírás havi mértéke és a jogosultsági határ csökkentésének, továbbá a nyugdíjjárulék fél százalékpontos emelésének eredményeként. A kormány azt ígérte, hogy senki sem jár rosszabbul.

Rogán Antal fideszes képviselő, valamint több párttársa és Pálffy István KDNP-s honatya a törvényjavaslata szerint a kormányrendeletben határozhatná meg, hogy mennyivel kell emelni a havi 300 ezer forint alatti bruttó béreket a magántulajdonú cégeknél is, hogy a nettó jövedelmek ne csökkenjenek. Amennyiben a cégek ezt nem teszik meg, nem kaphatnak állami támogatást.

A sorok között olvasva elsőként megállapítható, hogy a bér-kommandós munkaügyi ellenőrzések csak a 2012-2013-as béremeléseket ellenőrzik majd. Ezt fogja szabályozni a kormányrendelet is. A kötelező béremelés a törvényjavaslat szerint két évig lenne érvényben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy eldőlt: két év alatt vezeti ki a kormány az adójóváírást. Egy jogászi vélemény szerint az adójóváírást a szuperbruttó kivezetése miatt a következő két évben megvalósuló 2 százalékpontos adócsökkentésnek megfelelően kellene csökkenteni. Ennek azonban matematikailag aligha van értelme. A 2,16 százalékkal csökkentett jövedelemre vetített adókulcs értéke ugyanis függ a havi bruttó bértől.

A 78 ezer forintos minimálbérnél a szuperbruttó felének kivezetése kerekítve 1 700 forint adómegtakarítást jelent 2012-ben. Száznyolcvanezer forintos bruttó bérre (eddig jár teljes összegben az adójóváírás) az adócsökkentés hatása 3 900 forint. Ennyivel kisebb nettóbér kompenzációra van szükség.

A bruttó bért így 2012-ben 17,5 százalék járulék és 18,2 százalék személyi jövedelemadó, összesen 35,7 százalék terheli, másként a nettó bér a bruttó bér 64,3 százaléka. Az elvárt emelésre is meg kell fizetniük a munkáltatónak a 27 százalék tb-járulékot és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy senki se járjon rosszul, a munkáltatóknak úgy kellene hozzájárulniuk, hogy költségeik körülbelül fele kerülne a munkavállalójukhoz, fele pedig a költségvetést gazdagítaná. Mi ez, ha nem burkolt adó- és járulékemelés?

(forrás: adózóna.hu)