Az április végétől változó táppénz-szabályoknak elsősorban a munkáltatók a nyertesei, de a dolgozók közül se mindenki jár rosszul. Azt is leszögezhetjük, hogy minél többet keres valaki, annál kevésbé éri meg betegnek lennie. Viszont bruttó 260 ezer forint havi jövedelem alatt ugyanannyi táppénz jár mindenkinek, mint eddig.

A Széll Kálmán Terv keretében március közepén a parlament módosította a táppénz-szabályokat. Ezzel az intézkedéssel, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint, csökkentik a táppénzcsalások számát és még idén két milliárd forintot, a következő években pedig évi 5 milliárdot spórol a költségvetés.

A megtakarítás jegyében az egyik legfontosabb intézkedés, hogy április 30-tól a táppénz összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet. Így annak, aki keresőképtelen beteg lesz, naponta legfeljebb bruttó 5 200 forint jár a jelenlegi 10 400 forint helyett, havonta pedig bruttó 156 ezer forintot kaphat a mostani 312 ezer helyett. A táppénz mértéke két évnél hosszabb folyamatos biztosítás esetén 60 százalék ennél rövidebb biztosítási idő, valamint kórházi ápolás esetén 50 százalék jár. Ez – Viszló László, a hvg.hu munkajogi szakértője szerint –, a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 60 százalékos táppénzre jogosult, azt bruttó 260 ezer forintos bér fölött érinti az új szabály, mivel a 260 ezer 60 százaléka a 156 ezer forint. Aki pedig 50 százalékos táppánzre jogosult, azt bruttó 312 ezer forint feletti bérnél érinti a változás.

Mások az arányok, ha nettó bérekkel és nettósított táppénzzel számolunk. A táppénz maximumaként meghatározott kétszeres minimálbér a 156 ezer forint,. Ha a dolgozó egész hónapban táppénzen van, akkor abból csak a személyi jövedelemadót kell levonni, s marad 124 310 forint. Magyarán ez a havi maximális táppénz összeg. A dolgozó nettó keresetének, a 171 668 forintnak azonban nem a 60, hanem 72,4 százaléka.

(forrás: Adózóna.hu)