Az elmúlt néhány hétben heves vita alakult ki arról, egyéni vállalkozók érvényesíthetik-e évközben is a családi kedvezményt. Az érvényesítésnél csak a munkáltatónak vagy a kifizetőnek is nyilatkozhat-e a magánszemély? A személyi jövedelemadó törvény más-más paragrafusára hivatkoznak a témában ellenkező álláspontot képviselő szakértők, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV).

Két hete sincs, hogy Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke az Inforádió Adóinfo magazinjában arról beszélt, hogy csak a munkáltató veheti figyelembe évközben az adóelőleg nyilatkozatot, mely nélkülözhetetlen kelléke a családi kedvezmény érvényesítésének.

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke hasonló véleményt fogalmazott meg: az Adózónán megjelent írásában hangsúlyozta, egy 2011-es jogszabály-módosítás következtében az egyéni vállalkozóknak nincs lehetőségük évközben érvényesíteni az őket megillető családi kedvezményt.

Az alelnök azzal érvelt – a jogszabály értelmében –, hogy idén már nem a kifizetőnél, hanem kizárólag a munkáltatónál és csak megosztással lehet érvényesíteni a családi kedvezményt, ráadásul, ahol nincs munkáltató, ott megosztás nélkül se lehet érvényesíteni azt. Az írás szerint a törvény a munkáltatók közül kizárja az egyéni vállalkozót, az egyéni ügyvédet, az egyéni vagy szabadfoglalkozású orvost, állatorvost, közjegyzőt, az önálló bírósági végrehajtót, de a választott tisztségviselőt is, ha a javadalmazása nem bér jellegű. A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat. A nyilatkozat szükséges kelléke a kedvezmény igénybevételének.

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője elismeri, hogy csak a munkáltató adhat nyilatkozatot, de Lucz Zoltánné szerint ennek ellenére szerinte nincs akadálya annak, hogy az egyéni vállalkozó évközben is érvényesítse a családi adókedvezményt. A törvény azonban további feltételhez köti a családi kedvezmény igénylését. Eszerint az egyéni vállalkozónak akkor jár csak évközben családi adókedvezmény, ha az összevont adóalapba tartozó vállalkozói kivétet számolja el – mutat rá az NGM főigazgató-helyettese.

Honyek Péter, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal adószakmai szóvivője arra is emlékeztet, hogy az szja-törvény 46. § (9) bekezdése előírja azt is, hogy az egyéni vállalkozó köteles az adóelőleg összegét megállapítani és megfizetni - ideértve a vállalkozói kivétet terhelő adóelőleg összegét is - a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Ezek a szabályok vonatkoznak az egyéni ügyvédre, az állatorvosra, a közjegyzőre, az önálló bírósági végrehajtóra és az egyéni szabadalmi ügyvivőre is, mivel őket az Szja tv. 3. § 17. pontja szerint egyéni vállalkozónak kell tekinteni.

Az MKOE elnöke szerint a minisztérium álláspontja részben fogadható csak el, kitart véleménye mellett az egyéni vállalkozó nem érvényesítheti évközben a kedvezményt, legfeljebb ha egyedülálló. Házastársaknál ugyanis már nyilatkozniuk kell a munkáltatónak, amelyre az egyéni vállalkozónak nincs - törvényben szabályozott - lehetősége. Angyal József okleveles adószakértő azonban úgy értelmezi a törvényt, hogy ahhoz, hogy az egyéni vállalkozó évközben érvényesíthesse a kedvezményt nem kell a munkáltatónak, elég, ha a kifizetőnek nyilatkozik. Ez pedig lehet saját maga is. Magyarán szerinte az egyéni vállalkozónak évközben is jár családi kedvezmény.

A vita részletei az alábbiakban olvashatók:

Az NGM véleménye Ruszin Zsolt szerint azonban csak az egyedülálló egyéni vállalkozóknál alkalmazható csak biztosan, hiszen ők a gyermekeik után saját jogon veszik igénybe a családi kedvezményt. Házas- vagy élettársnál már a munkáltatót is értesíteni kellene az adatokról – húzta alá az alelnök. Olyan házaspár esetében, ahol a férj egyéni vállalkozó és vállalkozói kivétet számol el, de igénybe venné a kedvezményt, szükség lenne arra, hogy a feleség munkáltatójától nyilatkozatot adjon és kapjon a megosztott családi kedvezményről (akár 0-100 alapon is). A jelenlegi szabályozás azonban az egyéni vállalkozói minőségben adott és kapott nyilatkozat esetét kizárja.

Mikor nem érvényesíthető a családi kedvezmény?

Nem érvényesíthető a családi adókedvezmény a vállalkozó azon jövedelme után, amely a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. A segítő családtag nem minősül munkaviszonyban foglalkoztatottnak, sem személyesen közreműködő tagnak (46.§ (6)), így esetében nincs lehetőség az évközi érvényesítésre. Számára a törvény nem teszi lehetővé a kifizetői adóelőleg-nyilatkozat megtételét.

Ezzel azonban vitatkozik Angyal József okleveles adószakértő, aki szerint Zara László és Ruszin Zsolt figyelmen kívül hagyta az Szja tv. 46.§ (5) és 48.§ (1) bekezdését, mely szerint nemcsak a munkáltató, hanem az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizető állapítja meg az adóelőleget. A levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, melyben feltünteti az adóelőleg alapját és az abban feltüntetett családi kedvezményt. Kifizető pedig az egyéni vállalkozó is lehet, aki ezáltal jogosult a családi kedvezményt évközben is érvényesíteni. Hiába állapít meg a törvény speciális szabályokat a 48.§ (3) bekezdésében, amelyre a két szakértő is hivatkozott, Angyal József szerint nem helyes azt gondolni, hogy a munkáltatókra vonatkozó speciális szabályok felülírják, semmissé teszik a korábbi kifizetőkre (bővebb körre) vonatkozó általános szabályokat. Az itt leírt családi kedvezmény nyilatkozat tartalmi részletezését úgy kell tekinteni, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezeket a tartalmi megkötéseket kell/lehet alkalmazni.

Az MKOE alelnöke azonban úgy véli, az egyéni vállalkozó nem "lehet" kifizető, mert az NGM szerint, amikor saját vállalkozói kivétjéről van szó, akkor nem "juttat". Vagyis az egyéni vállalkozó nem kifizető, hanem saját maga állapítja meg az adóelőleget.

forrás: hvg