Gyors ütemet diktálna a kormány a kötelező kamarai tagság bevezetéséhez. A Napi Gazdasághoz eljutott törvénytervezet szerint a kereskedelmi és iparkamarákról szóló jogszabály már július elsejével hatályba lépne, megállapítva a kötelező kamarai tagságot valamennyi Magyarországon működő vállalkozás, egyéni vállalkozó számára.

A tagdíjról még nincs hír

Azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora lenne a tervezett tagdíj. A törvénytervezet szerint a nagyobb vállalkozások esetében mindenesetre a megelőző éves korrigált nettó árbevétel, evás vállalkozásnak az eva törvény szerinti adóalap, egyéni vállalkozók esetében pedig az összevont jövedelem meghatározott ezreléke lenne a fizetendő tagdíj.

A tervezet egyelőre nem számszerűsíti, hogy mekkora lenne az a határ, amely részben vagy egészben mentesítene a tagdíjfizetés, illetve a teljes tagdíj megfizetése alól. Az bizonyos viszont, hogy a tagdíj adók módjára lesz behajtható, a tagdíjat az adóbevallással együtt kellene befizetnie a vállalkozásoknak. A NAV minden év júliusáig utalná át a befolyt összeget az iparkamaráknak.

Mivel a tervezet szerint a megerősített iparkamaráknak egységes és naprakész gazdasági, jogi információkat tartalmazó nyilvántartást kell vezetniük a magyarországi vállalkozásokról, illetve ki kellene alakítaniuk a lehető legpontosabb és legteljesebb cég-, pénzügyi beszámoló-, és statisztikai adatokat tartalmazó adatbázisukat, ezért az illetékes hatóságoknak valamennyi ezzel, illetve a bírósági céleljárásokkal, végelszámolásokkal kapcsolatos adatot erre az időpontra díjmentesen a kamarák rendelkezésére kell bocsátaniuk. Ez óriási adatszolgáltatási és fogadási, illetve informatikai infrastruktúra-fejlesztési kötelezettséget ró mind a hivatalokra, mind a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a területileg illetékes kamarák dolgozóira. Arról nem is beszélve, hogy a tervezet szerint megszűnnének a megyei jogú városi kamarák, feladataikat, kötelezettségeiket pedig a területileg illetékes megyei kamarák vennék át, ez további feladatokat jelent majd az átmeneti időben.

A tervek szerint a kamarák széles körű országos és helyi, a gazdaság működését érintő, befolyásoló jogalkotás-előkészítési, véleményezési jogosítványokat kapnának, és az eddigieknél nagyobb súllyal esne a latba a szavuk a különféle állami pénzalapok gazdaságfejlesztési, ösztönzési, kereskedelemfejlesztési döntéseinek meghozatalakor is.

A birtokukban lévő vállalkozói adatbázist felhasználva elemzésekkel, tanulmányokkal kellene hozzájárulniuk a gazdaságfejlesztési döntések megalapozásához - vagyis részben ezzel kiválthatja a kormány a döntéseit megelőzően eddig hiányolt hatástanulmányokat.

Munkaadói, munkavállalói érdek-képviseleti ügyekbe, jogalkotásba ugyanakkor nem szólhatnának bele. Teljesen egyértelműen az sincs részletezve, hogy milyen közfeladatokat látnának el a kamarák, bár utalás van rá, hogy vállalkozásindítási, -engedélyezési, illetve hatósági igazoláskiállítási ügyekben - ha költséghatékonyabb a jelenlegi rendszernél - érdemes lenne a kamarákra bízni a feladatokat. Ehhez át kell dolgozni a kamarai működési szabályzatokat, etikai kódexeket kell alkotni, ráadásul - mivel a tagok kötelesek lesznek ezeket betartani - meg is kell ezeket ismertetni valamennyi magyar vállalkozással.

A hirtelen tagbővülés miatt ugyanakkor már az idén ősszel teljes - területi és országos - kamarai ülést tartani. Ezért külön is fontos, hogy a választási névjegyzék elkészítése érdekében még nyár elejére megkaphassák a szükséges adózási, cég- és vállalkozási adatokat a kamarák.