A kormány friss adócsomag-tervezetének társasági adózást érintő paragrafusai számos módon változtatnának az adóalap-csökkentés szabályain a kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt költségekkel, követelésekkel összefüggésben. Az Acccace elemzése.

A most benyújtott adócsomagban javasolt változtatások oka nagyrészt a nemzetközi trend követése és az ún. BEPS-akciótervben meghatározott nexus módszer átvétele.

Érdemes ezekre a változásokra már most felkészülni, és megvizsgálni a bennük rejlő lehetőségeket, illetve megismerni az adózókra váró új kötelezettségeket. Az bizonyos, hogy a társaság kapcsolt vállalkozásainak pontos meghatározása még nagyobb jelentőséggel bír majd a jövő évtől, de egyes rendelkezések esetében már akár idéntől, a jogszabályok hatályba lépésétől függően.

Még mielőtt rátérnénk az adóalap-csökkentő tételek kapcsolt vállalkozásokat érintő részeinek ismertetésére, néhány szó a transzferárak miatti adóalap módosításról. A tervezet értelmében szigorodik a nem szokásos piaci ár következtében megnyíló adóalap-csökkentési lehetőség alkalmazhatósága: bár a prudens adózók valószínűleg eddig is ekképpen értelmezték a törvényt, de mostantól bizonyos, hogy az adóalapot csak akkor csökkentheti a transzferár és a piaci ár különbségével a társaság, ha nemcsak olyan okirattal rendelkezik kapcsolt vállalkozásától, amely a különbözet összegét tartalmazza, de olyan nyilatkozattal is, amelyben a másik fél igazolja, hogy el is végzi/végezte saját társasági adóalapjának növelését. Véleményünk szerint ennek a pontosításnak leginkább akkor lesz jelentősége, amikor külföldi kapcsolt vállalkozással szemben szeretne csökkentéssel élni a társaság. Más országokban ugyanis gyakran eltérő a transzferár-szabályozás.

Egyszerűsítést jelent viszont, hogy nem kell transzferár dokumentációt készíteni abban az esetben, ha valamely ügylet külföldi vállalkozó és annak belföldi telephelye között valósul meg, ha – bár társasági adó szerinti telephelyről van szó – a tranzakció nem keletkeztet magyar társaságiadó-fizetési kötelezettséget nemzetközi szerződés rendelkezése alapján.

Három módosuló adóalap-csökkentő tétel esetén lép be a rendszerbe a kapcsolt vállalkozásokkal történő elszámolás kérdése. Valamennyi tétel az immateriális jószágokhoz, illetve jogdíjakhoz kapcsolódik. Bár jelen cikknek nem témája ezek részletezése, a kibővülő-átalakuló szabályozás miatt érdemes lesz felkészülni ilyen téren is a jövő évre.

Röviden összefoglalva, az adózás előtti eredményt csökkenti

• a jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből származó nyereség (a számvitelben történő megfelelő kezelés mellett);

• a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből származó nyereség; illetve

• a jogdíjból származó nyereség 50%-a.

Abban az esetben azonban, ha a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág megszerzése és/vagy előállítása során a társaság kapcsolt vállalkozásától vesz igénybe K+F szolgáltatást, vagy ezeket a javakat kapcsolt vállalkozástól veszi meg/veszi át, akkor az érvényesíthető adóalap-csökkentés mértékét a következő arány meghatározásával kell kiszámítani (a már hivatkozott nexus módszer):

(a jószág szerzése, kifejlesztése érdekében, az üzembehelyezésig felmerült K+F közvetlen költség – kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F közvetlen költsége, vagy tőle megvásárolt immat. jószág bekerülési értéke) / a jószág szerzése, kifejlesztése érdekében, az üzembehelyezésig felmerült K+F közvetlen költség

A BEPS-akciótervben megfogalmazott nexus módszernek megfelelően a társaság által az immateriális jószágra fordított közvetlen költség összege – amely tehát nem tartalmazza a kapcsolt vállalkozástól igénybe vett részt – megnövelhető maximum 30%-kal, de így sem haladhatja meg a kifejlesztés/szerzés teljes költségét (vagyis a nevezőben található összeget).

Kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan lesz meghatározható a kapcsolt vállalkozástól igénybe vett rész elszámolható összege, ugyanis a jogszabály pontosítja, hogy ebben az esetben is a szokásos piaci ár elvét kell alkalmazni, a költségeket szokásos piaci áron kell meghatározni. S ha mindez nem lenne elég nagy kihívás, az adózás előtti eredmény csökkentésének további feltétele, hogy az adózó dokumentációval támassza alá a fent bemutatott arányszám meghatározását…

Végül, a tervezet szerint szigorodna a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre tekintettel elszámolható adóalap-csökkentés is: ez csak akkor lesz lehetséges, ha az adózó saját társasági adóbevallásában adatot szolgáltat egyrészt az érintett kapcsolt vállalkozásáról, másrészt az ügyletet megalapozó valós gazdasági okokról.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

forrás: ado.hu