Év végi zárási teendők

• SZERZŐ: BOTKA ERIKA
• KÖZZÉTÉVE: 2016. MÁRCIUS 8.
  
  

Elindult az újév, mellyel kezdetét vette a szakmában a beszámolási időszak. A beszámoló elkészítéséhez természetesen az előző üzleti év számviteli zárását is el kell készíteni. Mai cikkemben a 2015-ös üzleti év zárásának legfontosabb feladatait gyűjtöttem össze, hiszen egy helyes számviteli zárás az új üzleti év nyitásának alapja is egyben.

Most pedig vegyük sorra a 2015-ös üzleti év kiemelt zárási feladatait!

Devizás tételek mérlegfordulónapi átértékelése

Amennyiben 2015-ben a devizás tételek mérlegfordulónapi átértékelése egyenlegében árfolyamveszteséget fog okozni, az év végi átértékelési árfolyamveszteség elhatárolása beruházási hitelnél, pénzügyi lízingtartozásnál, forgóeszközhitelnél lehetséges saját döntés alapján, ha az

• árfolyamnyereséggel nem ellentételezett és
• devizakészlettel nem fedezett.

Az árfolyamveszteség elhatárolását akkor is be lehet vezetni, ha megelőző években az év végi átértékelési árfolyamveszteséget nem határolták el. Elhatárolás esetén kötelező a céltartalék képzése.

Céltartalék arányszáma beruházási hitelnél, pénzügyi lízingnél:

beruházás aktivásától eltelt időtartam
hitel teljes futamidő (vagy a tárgyi eszköz élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél)

Forgóeszközhitelnél a céltartalék arányszáma:

hitelfelvételtől eltelt időtartam
hitel teljes futamidő.

Lekötött tartalék képzése eredménytartalékból szintén kötelező az elhatárolt veszteség és képzett céltartalék különbsége összegében.

Amennyiben 2015-ben a devizás tételek mérlegfordulónapi átértékelése egyenlegében árfolyamnyereséget fog okozni, akkor az a 2015-ös üzleti év eredményében szerepel, azt nem lehet időbeli elhatárolás alá vonni.

Tárgyi eszközök kezelése

A vállalkozások az elmúlt években a tárgyi eszközeiket forráshiány miatt nem tudták ütemterv szerint lecserélni, így az eredeti üzembehelyezéskor megállapított várható használati idő elteltével a tárgyi eszközöket tovább kell(ett) használni.

A tárgyi eszköz üzembehelyezésekor meghatározták a várható használati időt, ez alapján a használati idő végén várható maradványértéket, és ezek figyelembevételével került a terv szerinti értékcsökkenésmegállapításra. A megállapított használati idő végén a tárgyi eszköz nettó értéke az üzembehelyezéskor megállapított maradványértékkel egyezik meg.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 53. §-a (6) bekezdésének előírása szerint viszont nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a maradványértéket elért tárgyi eszköznél.

Ha azonban az üzembehelyezéskor megállapított használati idő eltelik és az eszközt tovább kell használni, akkor a számviteli törvény 53. §-a (5) bekezdésének előírásából következően a tárgyi eszköz üzembehelyezéskor figyelembe vett körülményekben változás következik be.

Ha a tárgyi eszközt tovább kell használni, akkor megváltozik a használati ideje, a használati idő változása miatt megváltozik/megváltozhat a várható maradványértéke, így a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésének az elszámolása – az újabb maradványértékig – tovább folytatható.

Behajtási költségátalány

A mérlegkészítés időpontjáig befolyt költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni [főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg].

A behajtási költségátalányból származó követelések nyilvántartására – a késedelmi kamattal azonosan – a 0. Nyilvántartási számlaosztályban van lehetőség. A behajtási költségátalányt fizető vállalkozásoknál a felmerüléskor (azaz a késedelembe esés napjával) a költségátalány fizetési kötelezettséget egyéb ráfordításokközött kell kimutatni (a jogosult külön terhelése nélkül beáll a fizetési kötelezettség).

Az elengedésről megállapodás kell, az elengedést a megállapodás aláírásának időpontjával kell bevételként a könyvekben elszámolni.

Jelenleg az Országgyűlés előtt levő Javaslat – többek között – a behajtási költségátalány fizetésére kötelezettek, a követelésről való lemondás tekintetében pedig a jogosultak adminisztrációs terheinek csökkentését célozza.

A Javaslat egyúttal a törvény mihamarabbi hatálybalépését irányozza elő annak érdekében, hogy az abban foglaltak még a 2015. üzleti évi beszámolók elkészítésének időpontjában alkalmazásra kerülhessenek.

Adott/kapott támogatások elszámolása

A kapott támogatási előleget – függetlenül attól, hogy azt fejlesztésre vagy költségre adják – kötelezettségkéntkell kimutatni mindaddig, míg el nem számolnak az előleggel. Az elszámolásnak mérlegkészítés időpontjáig kell megtörténnie ahhoz, hogy a 2015. évi beszámolóban bevételként megjelenjen.

A fejlesztésre kapott támogatásoknak – függetlenül attól, hogy azok rendkívüli bevételként vagy tőketartalékként kerülnek elszámolásra – mérlegfordulónapig be kell folyniuk, hogy a tárgyévi mérlegben szerepeljenek. Tőketartalékba csak jogszabályi előírás alapján kerülhet fejlesztési támogatás elszámolásra (a Szakképzési Alapból és az EMVA uniós forrásból kapott támogatások kerülnek tőketartalékba elszámolásra).

Rendkívüli bevételbe elszámolt támogatás elhatárolásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét arányosan ellentételezni kell, függetlenül attól, hogy a támogatás az éven belül mikor folyt be.

Költség-ráfordításra kapott támogatásoknak kétféle elszámolási szabálya van.

A jogszabály alapján mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatásokat 2015-re egyéb bevételként el kell elszámolni, ha azok tárgyévre, vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekre vonatkoznak. Ha azonban a költség a tárgyévben, vagy az azt megelőző években még nem merült fel, akkor a támogatást időbelileg el kell határolni(feloldása a költség felmerülésekor).

Pályázat keretében kapott támogatások esetén a mérlegkészítés időpontjáig befolyt támogatásokat lehetegyéb bevételként elszámolni. Ezek a támogatások általában utófinanszírozásúak, ezért a költség hamarább felmerül, mint ahogy a támogatás befolyik. Ha a 2015-ben a támogatást az előbb leírtak alapján bevételként nem lehet elszámolni, a tárgyévben felmerült költséget viszont nem lehet elhatárolni, mert a támogatás a tárgyévben nem folyt be.

Az adott támogatásokat a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehet egyéb ráfordításként/rendkívüli ráfordításként elszámolni. Ez vonatkozik a sporttámogatásokra is. A kiegészítő sporttámogatásokat is pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehet rendkívüli ráfordításként elszámolni.

Követelések értékelése

A követelések behajthatatlanság tényét dokumentálni kell. Az alább felsorolt bizonylatoknak mérlegkészítés időpontjáig kell rendelkezésre állni (azaz a bizonylatok dátuma 2015. évi is lehet).

Behajthatatlan követelés feltételei és bizonylatai:

• felszámolói nyilatkozat a meg nem térülő követelés mértékéről
• végrehajtó nyilatkozata a meg nem térülő követelés mértékéről
• egyezségi megállapodás (csőd-, felszámolási- és adósságrendezési eljárásnál elengedett követelés összege)
• felszámolási eljárás befejezésénél a vagyonfelosztási javaslat alapján meg nem térülő követelés (vagyonfelosztási javaslat, cég törlése)
• számviteli politika alapján (a követelést nem lehet eredményesen érvényesíteni, mert az érvényesítési költségek meghaladják a várható megtérülést)
• adós igazoltan nem lelhető fel (postai értesítés „címzett ismeretlen”+ cégjegyzék adata és/vagy lakcím nyilvántartó adata)
• bírósági úton nem érvényesíthető a követelés (bíróság elutasító dokumentuma, felszámolási eljárás megindítását követő 180 napon belül be nem jelentett követelés, kényszertörlés eljárás során nem érvényesített követelés, ha a céget törölték, a törlést követő 90 nap múlva)
• elévült (Ptk. szabályok alapján).

A számviteli törvény előírásai értelmében ugyanis behajthatatlan követelés nem szerepelhet a mérlegben, azt hitelezési veszteségként le kell írni.

(forrás: 5percado.hu)