Kisokos az egyéni vállalkozó járulékkötelezettségeiről, családi járulékkedvezményéről

• SZERZŐ: FUTÓ GÁBOR DR.
• KÖZZÉTÉVE: 2015. ÁPRILIS 23.
  
  

Gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyéni vállalkozó mikortól biztosított, járulékfizetési kötelezettsége melyik naptól, hogyan áll fenn, családi járulékkedvezményt milyen módon érvényesíthet?

Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozót 2015. április 1-jén jegyzik be az egyéni vállalkozói nyilvántartásba. Tevékenységét a vendéglátásban ténylegesen 2015. május 1-jén kezdi meg, és főfoglalkozásban folytatja. Első vállalkozói kivétje 2015. június hónapban van, ez 80.000 forint.

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a Tbj. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint a vállalkozói nyilvántartásba történő bejegyzés napjától kezdődik. Ezért 2015. április 1-jétől biztosított, járulékfizetési kötelezettsége is ezen időponttól áll fenn.

Főtevékenysége – a vendéglátás – középfokú végzettséget igényel. Április és május hónapban is a minimum járulékalap, a garantált bérminimum figyelembe vételével kell a járulékot megfizetni.

A tíz százalékos nyugdíjjárulékot a garantált bérminimum: 122.000 forint után, a 8,5%-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot pedig ennek másfélszeres összege után. A 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó alapja a 122.000 forint összegű garantált bérminimum 112,5 százaléka. [Tbj. 4. § s) 2. pont.]

Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezmény csak a tényleges járulékalapot képező jövedelmek utáni (jelen esetben a vállalkozói kivét után) megfizetett járulékra érvényesíthető. Ezért április hónapra egyáltalán nem vehető igénybe családi járulékkedvezmény. Május hónapban az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye a Tbj. 24/A. és 51/A. §-ának alkalmazásával a következőképpen alakul.

A családi adókedvezmény Szja tv. 29/A. §-a szerint két gyermekre tekintettel (2 x 62.500 =) 125.000 forint. A fennmaradó 45.500 forint [125.000 – 80.000 = 45.000] után a járulékkedvezmény a következők szerint vehető igénybe:

45.000 forint 16 százaléka = 7.200 forint. A 80.000 forintos tényleges járulékalapra számított járulékok:

– 4 százalékos természetben egészségbiztosítási járulék: 3.200 Ft.
– 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 2.400 Ft.
– 10 százalékos nyugdíjjárulék: 8.000 Ft.

A családi járulékkedvezmény legfeljebb 7.200 forint erejéig érvényesíthető, tehát a természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási járulék mellett a nyugdíjjárulékból már csak 1.600 forint összeg vehető igénybe.

Összegezve: az egyéni vállalkozó tehát annak ellenére, hogy a 122.000 forintos garantált bérminimum, illetve annak másfélszeres összege után fizetett nyugdíjjárulékot, továbbá egészségbiztosítási járulékot, csak a vállalkozó kivétre eső járulékokból érvényesíthet családi járulékkedvezményt!

Az egyéni vállalkozót amiatt, hogy a családi járulékkedvezményt igénybe vette, társadalombiztosítási szempontból semmilyen hátrány nem éri. Emiatt nem szerez semmivel kevesebb biztosítási- vagy szolgálati időt, az egyes társadalombiztosítási pénzellátásai (táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, nyugdíj) egy fillérrel nem lesz kevesebb!

Videó elérhető itt: https://www.youtube.com/watch?v=LMBPxKYUlA8

(forrás: 5percado.hu)