A főállású egyéni- és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége azt jelenti, hogy akkor is kell járulékot fizetniük minden hónapban, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet a vállalkozásukból. 
Nincs azonban minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki más helyen, például munkaviszonyban, vagy egy másik vállalkozásnál biztosított, és ott fizetik utána a közterheket, mert ebben a másik jogviszonyában tekinthető főállásúnak. A saját jogú nyugdíjasra sem vonatkozik a minimális járulékfizetési kötelezettség.

Ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik a tulajdonos, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik, akkor társas vállalkozónak minősül

• a betéti társaság bel- és kültagja,
• a közkereseti társaság,
• a korlátolt felelősségű társaság,
• a közös vállalat
• az egyesülés,
• valamint az európai gazdasági egyesülés tagja.

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége, vagyis a járulékfizetés időtartama:

• a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
• b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart.

Természetesen, ha szünetel a biztosítás, - például az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, - akkor járulékot sem kell fizetni.

Az egyéni- és társas vállalkozóknál a járulékok alapja a minimálbér, melyet a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4.§-ának s) pontja határoz meg. Eszerint a minimálbér: a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. (Az esetek döntő többségében ez érvényesül.)

2016-tól a havi garantált bérminimum összege 129.000 forint, a minimálbér pedig – melyet a főfoglalkozású ügyvezetők esetében használunk, ha társas vállalkozónak minősülnek, - 111.000 forint.

A minimumjárulékok alapja:

• nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum, vagy a minimálbér
• mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum vagy minimálbér másfélszerese,
• a szociális hozzájárulási adó alapja pedig a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5%-a.

Tehát a főfoglalkozású vállalkozók járulékalapjait szorzószámokkal megemelik. Leszűrhető, hogy ennek következményeként mindig több járulékot fizetnek, mint egy munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazott.

Nézzük meg egy táblázatban a 2016. évtől hatályos havi kötelezettségeket arra az esetre, ha a vállalkozó nem vesz fel jövedelmet!

Nézzük meg egy táblázatban a 2016. évtől hatályos havi kötelezettségeket arra az esetre, ha a vállalkozó nem vesz fel jövedelmet!

Megjegyzések:

• A vállalkozásnak ki kell termelnie ennek a kerekítve havi 56-65 ezer forintos kiadásnak a fedezetét is, amelyből a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékokat a vállalkozóval szembeni követelésként kell nyilvántartani mindaddig, amíg a vállalkozó vissza nem fizeti.
• A „közteher” szó nem pontos, mert a táblázat nem tartalmaz személyi jövedelemadót, hiszen a feltételezésünk szerint a vállalkozó nem vesz fel havonta jövedelmet.
• Nagyságrendileg havi 4.000 forintos közteher-növekedésről beszélhetünk az előző évhez képest.
• Amennyiben a vállalkozó jövedelmet vesz fel, de annak bruttó összege nem éri el a minimális járulékalapok valamelyikét, akkor is a minimumjárulékot kell befizetni.