Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 59.§-a szerint, termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (= előleg), a fizetendő általános forgalmi adót a pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előlegnél annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

Ez a megfogalmazás jelentős változást hozott az életünkbe még akkor is, ha nehezen vesszük észre.
A 2014. december 31-ig hatályos szabályozás szerint csak az minősült adózási pontként figyelembe vehető áfás előlegnek, ha az áfás teljesítési időpont előtt pénzt vagy készpénz helyettesítő eszközt vett át az eladó illetve szolgáltatásnyújtó. Ez érthető volt.

A 2015-től hatályos módosítás azonban megváltoztatta az előleg fogalmát mégpedig oly módon, hogy az értékesítés ellenértékébe beszámítható vagyoni előny juttatása tekintendő előlegnek. A vagyoni előny egy tág fogalom, melynek időben történő felismerése adózási kockázatot rejt.

Például előfordulhat olyan eset, hogy értékesítek a vevőm számára valamit, és úgy állapodunk meg, az ellenértéket nem pénzben fizeti, hanem valamilyen tárggyal vagy szolgáltatással. Részéről a teljesítés és az erre vonatkozó számla korábbi, mint ahogy én teljesítem az értékesítést. (Ez az egész ügy a cserére emlékeztet számviteli szempontból.)

Az új szabályok alapján előleget fizet számomra. Hogyha egy másik termék vagy szolgáltatás az ellenérték, és azt hamarabb átadják, minthogy én átadom a saját termékemet, akkor elvileg előleg címén áfa kötelezettség keletkezik.

Mivel most megkaptam előre az ellenértéket képező terméket vagy szolgáltatást, nekem most levonható áfám keletkezik. Ugyanebben az időpontban, ugyanolyan összegben ki kell állítanom egy előlegszámlát. Ezáltal ugyanabban az időpontban lesz egy levonható áfám és egy fizetendő adóm is, tehát egyenlegében nulla lesz az ügylet.

Abban rejlik a kockázat, hogy felismerjük-e az ilyen jellegű gazdasági eseményeket.

A foglaló átadása szintén előlegnek tekinthető az áfatörvény általános előlegfogalma miatt, függetlenül attól, hogy a polgárjog a foglalóhoz egyéb szankció jellegű rendelkezést is társít.

Az óvadék (latinul: kaució) nem minősül előlegnek, tekintettel arra, hogy a kauciónak biztosítási pénzletét funkciója van, vagyis a szerződésnek megfelelő magatartás esetén a kaució visszajár az azt letevőnek.

A teljesítést megelőzően ügyvédi letétbe helyezett összeg nem minősül előlegnek, mivel nem kerül közvetlenül átadásra az eladónak, illetve nem kerül jóváírásra a teljesítésre kötelezettnél. Előleg akkor lesz az ügyvédi letétbe helyezett összegből, ha azt az ügyvéd átadja a teljesítésre kötelezettnek (bekövetkeznek a rögzített feltételek), és az átadás időpontja megelőzi a teljesítési időpontot.

A vagyoni előny megszerzésének módozatai igen eltérőek lehetnek, - például: csereügylet, kompenzációs ügylet, pénzben fizetett előleg, - így a jogszabály egyszerűen úgy rendelkezik, hogy ha a vagyoni előny pénzformában jelentkezik, akkor a teljesítés időpontja a már megszokott időpont, vagyis a pénz átvétele, jóváírása. Amennyiben viszont nem pénzt, hanem valamilyen más vagyoni előnyt kap a teljesítésre kötelezett, a vagyoni előny megszerzésének időpontja a teljesítési időpont az előleg esetében. Azon vagyoni előny megszerzése esetén kell az új előlegszabályt először alkalmazni, amely megszerzés 2015. január 1-je vagy azt követő időpontra esik.

2015-től, ha nem pénzben történik az előleg átadása, hanem egyéb vagyoni előny formájában, akkor a vagyoni előny megszerzésnek napján érvényes árfolyammal kell számolni.

A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

Ezt a szabályt alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg esetében is, amelynél az adófizetésre a fordított adózás vonatkozik a törvény 140. § a) pontja alapján, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

Ugyanakkor nem alkalmazható a szabály az áfatörvény 89. §-ban meghatározott feltételekkel adómentes termékértékesítésre.

A viták elkerülése érdekében javasolt az írásbeli szerződéskötés a bizonytalan helyzetek kivédésére az előleges ügyletekre vonatkozóan.

(forrás: ado.hu)