Kiemelt hirdetések
Aktuális
SEGÍTÜNK KISZÁMOLNI, MENNYIT HAGY A ZSEBÉBEN AZ ÚJ ADÓTÖRVÉNY
Jövőre is az jár jobban a személyi jövedelemadó kulcsának mérséklésével és a családi kedvezmény növelésével, akinek eleve magas a jövedelme. A cégek többsége pedig abban reménykedhet, hogy megjön a bankok hitelezési kedve. Ez következik az adótörvények kedden elfogadott módosításából.
Az ideális család továbbra is jómódú és többgyermekes. Legalábbis ezt honorálja az Orbán-kormány a most elfogadott adójogszabályokkal, köztük a személyi jövedelemadó kulcsának 16 százalékról 15 százalékra csökkentésével. Bár arra a kérdésre, hogy 2016-ban ki jár jól a törvénycsomaggal, a rövid válasz az, hogy mindenki, a hosszabb válasz azonban az, hogy minél gazdagabb valaki, annál jobban jár.
A jómódúakat a gyermekesek körében is előnyben részesíti a kormány. Minél többet keres valaki, annál könnyebben tudja érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ez annak ellenére így van, hogy 2014 óta már a társadalombiztosítási járulékokból is le lehet írni a kedvezményt. Eredetileg a minimálbért kereső szülők még a családi adókedvezményt sem tudták kihasználni. Két gyermek esetén például nem volt 20 ezer forintnyi az adófizetési kötelezettség, így ők két csemetével is csak alig több mint 15 ezer forint közterhet tudtak megúszni. (A jövő évi számokat még valamelyest módosíthatja, ha januártól ismét emelkedik a minimálbér összege.)
Az aránytalan jövedelemeloszlás jövőre fokozódik, hiszen egyre magasabb bérek kellenek a teljes kedvezmény érvényesítéséhez. A háromgyermekesek havi kedvezményének maximális igénybe vételéhez idén havonta még 300 ezer forint elég volt, jövőre viszont már 309 ezer 375 forint összevont adóalapba tartozó jövedelem szükséges. Ahhoz, hogy a példánkban szereplő család az szja-kulcs csökkentése után, 2016-ban is maximálisan élni tudjon az adó elengedésével, arra lesz szüksége, hogy a munkaadója legalább 3,1 százalékkal emelje a bérét.
A háromnál is több gyermeket nevelő családoknak még nagyobb bérek kellenének ahhoz, hogy minden lehetőséget kihasználjanak - mondta a VS.hu kérdésére az RSM-DTM tanácsadó cég adócsoportjának vezetője, Hegedüs Sándor. Az első táblázatból az is jól látszik, hogy az alsóbb jövedelmi kategóriákban annak ellenére nem nő a jövedelem, hogy csökken az adó, mert ők nem tudják kihasználni a kedvezményt.
Az alacsonyabb jövedelműeket az is sújtja, hogy más kedvezményt sem tudnak érvényesíteni. Míg egy magasabb jövedelmű család további adóengedményeket tud elérni például egészségbiztosítási vagy nyugdíj-előtakarékoskodással, addig a szegényebbek számára ez az adókedvezmény kihasználhatatlan, hiszen nincs már miből leírni.
A MALACOK UTÁN JÖNNEK A CSIRKÉK
Az adócsomag elfogadása után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy 2010-hez képest 2016-ban már 850 milliárd forinttal több marad a családoknál, ennyit nem szed be az adóhivatal. Csakhogy ennek ára van, amit még a gazdaság növekedése és a feketegazdaság visszaszorítása sem tud ellensúlyozni.
Ezt az árat egyrészt akkor fizetjük meg, amikor a boltban vásárolunk, és a világ legmagasabb kulcsával, 27 százalékkal számolják rá a termékekre az általános forgalmi adót. Másrészt pedig a vállalatokat sújtó különadókkal tudta pótolni az állam azokat a kieső bevételeket, amelyeket a családokat alkotó, négy évente az urnákhoz járuló szavazópolgároktól nem szedett be az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével.
Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy sem az áfa-kulcsokban, sem a cégeket sújtó adónemekben nem lehet érdemi csökkenésre számítani. Így a kormány 2016 januárjától csak a sertéshúsok esetében mond le 25 milliárd forintról, miközben az éves áfa-bevétel mintegy 2900 milliárd forint. A boltokban az eddigi 27 százalék helyett 5 százalék áfa rakódik a nettó árra.
Ha ezt nem nyelik le a kereskedők, akkor januártól akár ötödével is olcsóbb lehet a karaj vagy a comb. Az adócsökkentés folytatásával kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter mindössze annyit helyezett kilátásba, hogy ha valóban visszaszorul a feketepiac a sertéshús kereskedelmében, akkor jöhet szóba újabb áfa-mérséklés, méghozzá a baromfihúsok esetében, de azoknál is csak 2017-től.
KAMATMENTES KÖLCSÖN AZ ÁLLAMTÓL
A kormány valamelyest hozzányúlt a vállalati különadókhoz is, de korántsem olyan mértékben, mint ahogy abban a cégek korábban reménykedtek. A banki adóztatás mérséklésére egy megállapodás is kötelezte a kabinetet. Amikor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is beszállt a magyar állam mellé az Erste Bank 15-15 százalékos részvénycsomagjának a megvásárlásába, akkor a kormány belement, hogy mérsékelni fogja a bankadót, és nem ró a pénzintézetekre újabb terhet a megkérdezésük nélkül.
Ennek eredményeként a jövő évi adótörvény mintegy 60 milliárd forint különadót a bankoknál hagy, de 10 milliárd forintot attól tesz függővé, hogy a pénzintézetek hajlandók-e a 2009-es szintnél nagyobb mértékben hitelezni a vállalatokat. Azok a bankok, amelyek már eddig is nagyobb összeget helyeztek ki a cégekhez, mint 2009-ben, jövőre már részesülhetnek a 10 milliárdból, amelyek pedig jövőre ütik meg ezt a szintet, 2017-től kaphatnak nagyobb adókedvezményt.
A kormány arra számít, hogy a bankadó csökkentésének hatására jövőre akár 3-4 százalékkal is nőhet a vállalati hitelezés. Igaz, addigra valószínűleg már kifut az MNB növekedési hitelprogramja. Cserébe viszont a cégek nem kapják meg azt a társasági adókedvezményt, amelyet decemberben még biztosra ígért a kormány, sőt az államháztartás stabilitását garantáló jogszabály is tartalmazta, hogy 2016-tól egykulcsos lesz a társasági adó. Ez most különösebb indoklás nélkül feledésbe merült. Így a vállalatok jövőre nemhogy kevesebbet, hanem éppen ellenkezőleg, több adót fizetnek.
A különadók közül még a közművezetékekre kivetett közteherből engedett valamelyest a kormány. Azok a cégek, amelyek az állami sarc ellenére pénzt költenek a fejlesztésekre, különösen a szélessávú internethálózat bővítésére, öt éven át megússzák, hogy az új vezeték után adót fizessenek.
A kormány ezen kívül már csak a leggyorsabban növekvő vállalkozásoknak kedvez. Az újonnan bevezetett adóhitellel gyakorlatilag kamatmentes kölcsönt ad az állam azoknak a cégeknek, amelyek egyik évről a másikra legalább megötszörözik adózás előtti eredményüket. Amennyiben a cég tavaly például egymillió forintos eredményt ért el, már akkor alkalmazhatja az új szabályokat, ha az idei gazdasági év végén eléri vagy meghaladja az ötmilliót az adófizetés előtti eredménye.
Ebben az esetben a többlet után befizetendő társasági adót nem kell azonnal átutalni, a közterhet két év alatt, nyolc egyenlő részletben kéri el a kincstár. Az előzetes számítások szerint mintegy 20 ezer cég felel majd meg a feltételeknek.
Mindennek ellenére jövőre összességében nem kevesebb, hanem több lesz az állam adóbevétele, mint 2015-ben. Ez részben persze a gazdaság növekedéséből is adódik, de részben abból is, hogy az szja-kulccsal, a sertéshús áfájával és a bankadóval elengedett mintegy 200 milliárd forintért cserébe a cégeket nem kényezteti el a kormány jövőre. Vámosi-Nagy Szabolcs, az E&Y adószakértője mindezt úgy összegezte, hogy az adótörvényeket a politikai érdekek szabják, márpedig a politikának egyetlen érdeke van, az pedig a szavazatszerzés.
(forrás: vs.hu)