Kicsit leegyszerűsítve, az áfaalanyokat a téma szempontjából három nagy csoportba lehet sorolni. Az első csoport, akik rendszerint egyszerűbb, relatíve olcsón megvásárolható számlázó szoftvert használnak. Ezek jól bevált, a NAV ellenőrei által is ismert szoftverek. A második csoport, akik rendelkeznek integrált vállalatirányítási rendszerrel, és ennek egy része csak a számlázó modul. Végül van egy kisebb réteg, amely a számláit olyan szoftverek segítségével állítja elő, mint például az Excel vagy a Word. Ez természetesen nem felel meg a magyar számlázási szabályoknak, nem biztosítja a kihagyás és ismétlés nélküli folyamatos sorszámozást.

A közös mindhárom fenti módszerrel kiállított számlatípusban, hogy papírra nyomtatva rendszerint nem lehet megállapítani róluk, hogy milyen szoftverrel készültek, megfelel-e a szoftver a fenti alapelvnek.

Az ilyen helytelen adózói gyakorlat megszüntetését célozza az a jogszabály-módosítás, amely szerint az adóalanyoknak 2014. október 1-jét követően 45 napjuk lesz arra, hogy bejelentsék az adóhatóság részére az általuk már használt számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert.

Figyelemmel a bejelentendő adatok körére az látszik, hogy az adóhatóságnak az online pénztárgépek adatai mellett a bejelentések nyomán jóval több információ fog rendelkezésére állni az egyes adóalanyok számlázásairól, ügyleteiről. Megfelelő ellenőrzési stratégia mellett ez a szabály valóban a gazdaságfehérítés irányába mutat, hiszen a nem megfelelő számlázó szoftvert használókat ezáltal ki lehet szűrni.
Kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik az adóhatóság számára ismeretlen fejlesztő által kidolgozott vagy saját fejlesztésű számlázó programot használnak. Ők kockázatos vállalkozásnak, gyakrabban ellenőrizendő adóalanynak fognak minősülni? A cél nem ez, de hogy ebből mi valósul meg, az a jövő adóellenőrzéseinek a függvénye, hogy mihez kezd az adóhatóság a bejelentett adatokkal.