Egy fogkrémeket és fogápolási termékeket gyártó cég termékeit szeretné népszerűsíteni a gyermekek körében, ezért az általános iskolás gyerekek részére számos nagyvárosban versenyt rendez az „Egészséges életmód és hatékony fogápolás” címmel. Az eseményeken az egykorú gyerekek versengenek egymással, a korosztályuknak megfelelő ügyességi és szellemi feladatok elvégzése során. A versenyen részt vevő valamennyi gyermek kap egy fogkefét és egy fogkrémet, az első három helyezettnek pedig egy-egy ajándékcsomag a jutalma.

Miután a gyermekeknek adott juttatások vetélkedő, verseny díjának minősülnek, ezért a nyeremények adóköteles természetbeni juttatásként válnak adókötelessé.

Más nyeremények adókötelezettsége

Amennyiben egy nyereményjáték nem minősül az Szjtv. szerinti szerencsejátéknak, akkor adókötelezettségét a nyeremény fajtája (tárgy, szolgáltatás, készpénz) és a felek közötti jogviszony határozza meg.

Most vizsgáljuk meg azokat a nyereményjátékokat, amelyek nem minősülnek szerencsejátékoknak, az Szja-törvény értelmében nem tartoznak az üzletpolitikai célból szervezett nyereményjátékok, sem pedig a versenyek, vetélkedők közé, és a nyereményt tárgy vagy szolgáltatás formájában kapja meg a magánszemély.

Ezen játékok adókötelezettségére egy speciális szabály az Szja-törvény 69. § (1) bekezdés l) pontja vonatkozik, amely alapján adóköteles természetbeni juttatás a „kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel e törvény külön rendelkezésének hiányában is akkor, ha a kifizető a juttatásban részesülő magánszemélynek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem foglalkoztatója”.

A juttatás lehet termék, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány is.

Az adómértéke az adóalap – az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékének – 54 százaléka. Az adót a verseny szervezője (a kifizető) a juttatás időpontjában állapítja meg, fizeti meg és vallja be. A szervező a nyeremény értéke után még 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.

A leírt szabályt kell alkalmazni például a következő esetben.

Egy társaság az interneten a Forma–1-bajnoksággal kapcsolatban játékot hirdet. A játékra bárki jelentkezhet, aki a társaság honlapján regisztrál. A játékosoknak meg kell tippelniük a soron következő futam eredményét. Minden helyes tipp pontot ér, amelyeket a játék végén összesítenek, és a 100 legjobb eredményt elérő játékos Forma–1-es pólót kap ajándékba.

Mivel a játékosok semmilyen formában nem fizetnek tétet, ezért a játék biztosan nem szerencsejáték. A játékban valórészvétel nem kötődik vásárláshoz, a szervezőknek a játék hatására nem nő a bevétele, ezért a díj nem minősülhet üzletpolitikai célú juttatásnak sem. Bár nagyobb eséllyel játszik az a játékos, aki a Forma–1-ben részt vevő versenyzőket és istállókat ismeri, mint az, aki a játék folyamán csak tippelget, de mégsem minősíthető az akció vetélkedőnek, versenynek sem, mivel a nyerés esélye csak kismértékben függ a játékostól, ugyanakkor nagymértékben egy harmadik féltől.

Amennyiben a nyeremény juttatója a magánszemély munkáltatója, akkor a megnyert díj a felek között fennállójogviszony (munkaviszony) szerint lesz adóköteles.

Abban az esetben, ha a nyereményjáték díja pénz, és a játék nem az Szjtv. szerinti szerencsejáték, akkor a nyeremény Szja-törvény szerinti besorolása a következőképpen alakul:

– Amennyiben a munkáltató például a legjobban teljesítő dolgozójának fizet „díjat”, akkor a nyereményösszeg a magánszemély nem önálló tevékenységéből, azon belül bérből származó jövedelemnek minősül.

– Abban az esetben, ha a juttató és a magánszemély között más jogviszony nem áll fenn, és a nyeremény megszerzése inkább a magánszemély tevékenységének és kisebb arányba a szerencséjének tudható be, akkor az önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

– Ha a díj elnyerésében döntő szerepe a szerencsének volt, vagy ha a juttatás vásárláshoz kapcsolódik, akkor a nyeremény egyéb jövedelemnek minősül. (Amennyiben a játékban való részvétel vásárláshoz kapcsolódik, és a díjösszeg nem haladja meg a vásárlás összegét, akkor jövedelem az Szja-törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja alapján – a már előzőekben említett törvényi feltételek megléte esetén, mint utólag adott visszatérítés – adómentes lehet.)

– Abban az esetben, ha a díj olyan utalvány, amely nem felel meg a természetbeni juttatás feltételeinek, akkor az utalványt pénznek kell tekinteni, és az előzőek szerint kell besorolni.

Nyereménybetétkönyv-sorsolás

A nyereményjátékoknak egyik speciális kategóriája a nyereménybetétkönyv-sorsolás, melyben értelemszerűen jelentős szerepe van a szerencsének. A nyereménybetétkönyv a takarékbetét egyik fajtája, amelyet csak hitelintézet bocsáthat ki. Ebben a játékban is jelentős szerepe van a szerencsének. Ebben az esetben a pénzintézet nem kamatot fizet, hanem az elhelyezett betétek kamatából nyereményalapot képez, az így felgyűlt összegből meghatározott időszakonként nyereményt sorsol ki a betétesek között. A betét tulajdonosa itt is szerencsejátékban vesz részt, a játékban való részvétel díja az a kamat, amelyről lemond a várható nyeremény érdekében.

A nyereménybetétkönyv sorsolása során megnyert ajándékot terhelőadókötelezettséget az Szja-törvény kamatjövedelmekre vonatkozó 65. §-a alapján kell megállapítani.

A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény esetében az adó alapja az az összeg, amelyből az adó levonása utáni rész a nyereményalappal egyezik meg. Mivel az adó mértéke 20 százalék, így gyakorlatilag az adó alapja a nyereményalap 125 százaléka, illetve a nyereményalap 25 százalékának megfelelő az adó mértéke.

A leírtakat példán szemléltetve:

Amennyiben a nyereményalap értéke 10000 forint, akkor az adóalap ennek 25 százalékkal megnövelt összege (10000×1,25), 12500 forint. A fizetendő adó a megállapított adóalap 20 százaléka (12500×0,2), ami 2500 forint, azaz a nyereményalap egynegyede.

Az adót a nyeremény megszerzésének időpontjában a kifizető megállapítja, megfizeti és bevallja.

Kopányiné Mészáros Edda

(forrás: regular.hu)