Egy műszaki berendezéseket forgalmazó cég új televízió típust hoz forgalomba. A vevők vásárlási kedvének növelése céljából országos méretű (televízióban, rádióban, óriásplakátokon meghirdetett) akciót szervez, amely keretében az új televízió vásárlása esetén 50 ezer forint árengedményt ad azoknak a vevőknek, akik vásárláskor leadnak egy másik – akár már használhatatlan – tévékészüléket. Ebben az esetben az adómentesség feltételei teljesülnek, mivel az akció célja az új készülék vásárlására való ösztönzés, és a promócióban adott juttatás a magánszemélyek számára széles körben meghirdetett vásárlással egybekötött árengedmény.

Egy sörgyár a futball-világbajnokság időtartalmára egy három játékból álló országos akciót hirdet. A játékokon úgy lehet részt venni, hogy SMS-ben be kell küldeni, vagy a sörgyár honlapján történt regisztrálás után meg kell adni az üveges termékek kupakjában, illetve a dobozos termékek nyitó fülén elhelyezett kódokat.

Az első játék során a magánszemély tíz kód ellenében egy, a gyártó és a világbajnokság emblémájával ellátott, kimondottan az alkalomra gyártott söröspoharat kapnak. Ez az akció teljesen megfelel a feltételeknek, ezért a poharak megszerzése adómentes juttatásnak minősül.

A második játék során a játékosok minimum egy, maximum négy kód ellenében a gyártó honlapján tippelhetnek a világbajnokság meccseinek végeredményeire. Amennyiben a játékos eltalálja a tippelt meccs eredményét, akkor annyi pontot kap, ahány kódot a tippeléskor megadott. A játék végén a legtöbb pontot elért játékosok kapják meg a főnyereményeket. A fődíj egy televíziókészülék házi mozi rendszerrel, három laptop és tíz darab kizárólag sportszerekre beváltható vásárlási utalvány. Mivel az említett utalvány egy adott árucsoport megvásárlásához használható fel, ezért megfelel az adómentesség feltételének.

Bár ez a játék már kicsit hasonlíthat a vetélkedőkre, hiszen nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fociban járatosabb játékos gyakrabban eltalálja, hogy mi lesz a meccs eredménye, de mégsem mondhatóa játék vetélkedőnek, hiszen a pontok megszerzése nagymértékben nem a tippelő magánszemélytől függ, hanem egy harmadik fél teljesítményétől. Tehát ennek a játéknak a nyereményei is adómentesek lesznek az Szja-törvény alapján.

A harmadik játék„asztalifoci-bajnokság” néven lett meghirdetve. Annak, aki rész akar venni a bajnokságban, két kódot kell a szervezőknek elküldenie. A játékosok az asztali fociban, más néven a csocsó játékban küzdenek meg egymással. A versenyben kieséses szabály alapján lehet eljutni az elődöntőig és a döntőig. Ebben a játékban az első négy helyezett kap díjat, amelyek már nem lesznek adómentesek az Szja-törvény 1. számú melléklet 8. 14. pontja alapján. Ugyanis ez a játék már versenynek minősül, hiszen az eredmény nem a véletlentől vagy egy harmadik féltől függ, hanem nagymértékben a játékos tudásától, ügyességétől.

Vetélkedő, verseny díja

Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése nagymértékben a magánszemély tudásától, teljesítményétől, ügyességétől függ és nem a szerencsétől vagy a véletlentől, akkor a nyeremény vetélkedő, verseny díjának minősül. A verseny, vetélkedő akár nyereményjátéknak is tekinthető, hiszen lehetséges, hogy a feladatokat pontosan teljesítő versenyzők, játékosok közül sorsolják ki a nyerteseket. Erre nagyon jó példák lehetnek a különböző rejtvényújságok pályázatai, miután a nyerteseket a helyes megfejtők közül sorsolják ki. Előfordulhat olyan eset is, hogy a játék egyébként üzletpolitikai célt szolgál, de miután versenynek, vetélkedőnek minősül, ezért a nyereménye nem lehet adómentes juttatás (lásd az előző rész utolsó példáját).

Az Szja-törvény 69. §(1) bekezdés j) pontja alapján adóköteles természetbeni juttatásnak minősül az ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha az a kifizető által nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny díja, és nem tartozik a nyereményből származó jövedelemre irányadó rendelkezések hatálya alá.

Első lépésként fontos meghatározni, hogy mi minősül versenynek, vetélkedőnek, miután erre vonatkozóan az Szja-törvény nem tartalmaz definíciót. Így elfogadható az általános hétköznapi értelmezés, amely szerint versenynek, vetélkedőnek az az esemény tekinthető, amelyen az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek. Nem kizárt, hogy ebben az esetben is közbejátszhat a véletlen (például egy focimeccsen előnybe lehet az a csapat, amelyik abba az irányba támad, amerre fúj a szél), de a siker és győzelem elérése inkább a versenyzőn és nem külső tényezőkön múlik.

Tehát vetélkedő, verseny lehet például egy sportesemény, keresztrejtvény-pályázat, szavalóverseny, rajzpályázat, az ügyességi vagy szellemi vetélkedő. Ugyanakkor, ha a verseny feladatai a résztvevők számára túl egyszerűek, egyértelműek, bárki számára könnyen megoldhatóak, akkor a játék vagy esemény már nem minősíthető versenynek, vetélkedőnek. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy figyelemmel kell lenni a résztvevők képességeire, mert bizonyos feladatok az egyik embernek magától érthetődnek, míg a másiknak kemény tanulással megszerezhetőnek, tudás alapúnak minősülnek. Például ha az a feladat, hogy magyarul mondjunk el egy pár mondatos párbeszédet arról, hogy hogyan vásárolunk kenyeret, akkor ez alapjában véve nem minősülne versenynek, vetélkedőnek. Azonban, ha ezt a feladatot egy nyelviskola a magyar nyelvet tanuló (tehát más anyanyelvű) diákjai számára szervezi, akkor számukra a párbeszéd minél megfelelőbb, pontosabb, gyorsabb megfogalmazása már tudás alapú feladatnak számít, azaz ekkor az eseményt már versenynek, vetélkedőnek lehet minősíteni.

Természetesen a törvényszövegben a „bárki”kifejezés alatt nem azt kell érteni, hogy a világ minden embere jogosult az eseményen valórészvételre, hanem egy meghatározott, szélesebb kört jelent. Megfelel a „bárki” feltételnek, például egy gyerekeknek szervezett rajzverseny, egy település iskolái között rendezett kosárlabdaverseny, egy nyugdíjas otthon lakóinak tartott szavalóverseny, de akár egy vállalatnál a dolgozó munkavállalók között szervezett táncverseny is.

A „bárki”kifejezés azért is fontos, mivel az Szja-törvény nem minősíti verseny, vetélkedőnek azt az eseményt, amelyen a jogosultak valamelyike nem vehet mindenki részt. Például egy iskola futóversenyt rendez az összes felsőéves tanulója részére, de két gyermeket nem engednek rajthoz állni büntetésből, mert romlott a tanulmányi eredményük. Ebben az esetben már nem mondható, hogy a futóversenyen bárki elindulhat, ezért a verseny díja nem lehet az Szja-törvény értelmében természetbeni juttatás. Ugyanakkor, ha a versenyt nem az összes felsőéves számára rendezik, hanem azon felsőévesek számára, akik nem állnak büntetés alatt, akkor már a futóverseny díja természetbeni juttatás lesz.

Mivel az Szja-törvény nem köti helyezéshez a megkapott juttatást, ezért megfelel a feltételeknek, ha nemcsak az első három helyezett kap nyereményt, hanem akár mindegyik résztvevő kaphat vigaszdíjat.

Például egy iskolai rendezvényen a gyerekeknek különbözőszellemi és fizikai feladatokat kell megoldaniuk. A különböző feladatokért felelős tanárok a megoldások menetét és a végeredményét pontokkal jutalmazzák, amely pontokat a résztvevőknek gyűjteniük kell. A verseny végén összesítik az eredményt, és a három legtöbb pontot elérő kisdiák nyeri meg az első, második és harmadik helyezetteknek járó díjakat, míg a többi kisgyerek 1-1 pólót kap emlékbe.

Fontos megemlíteni, hogy nem minősül vetélkedőnek, versenynek a munkavállalók feladatkörével kapcsolatban meghirdetett „ösztönző” megmérettetés. Például egy ruházati bolt vezetősége meghirdet egy versenyt, amelynek az az eladó lesz a győztese, aki a legnagyobb forgalmat bonyolítja. A győztes egy hétvégi kikapcsolódást nyer egy wellness-szállodában. Miután ez a verseny a munkavállalók teljesítményét díjazza, ezért a nyeremény nem természetbeni juttatás, hanem az összevont jövedelem részeként, azon belül bérjövedelemként válik adókötelessé.

A leírtak abban az esetben is igazak, ha nem a munkáltató az esemény szervezője, hanem egy harmadik fél. Például egy személygépkocsikat gyártó cég a vele szerződében lévő márkakereskedők értékesítést végző munkavállalói között versenyt hirdet. Ha a legtöbb személygépkocsit értékesítő eladó megkapja a gyártó legújabb termékét, akkor ez a juttatás a magánszemély összevonás alá eső jövedelmének minősül.

A verseny, vetélkedőnyereménye csak abban az esetben minősül természetbeni juttatásnak, ha az termék vagy nyújtott szolgáltatás. Megfelel a feltételnek az is, ha a nyeremény olyan utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amelyről megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az Szja-törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem minősül természetbeni juttatásnak a bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Például nem felel meg az adómentesség feltételének, ha a nyeremény készpénz, vagy például egy hipermarket által kibocsátott vásárlási utalvány, amely bármilyen, az áruházban megvásárolható áru megszerzésére felhasználható.

Amennyiben a vetélkedő, verseny megfelel a felsorolt feltételeknek, akkor a magánszemély által megszerzett nyeremény adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelynek adóalapját – az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékét – 54 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Az adót a verseny szervezője (a kifizető) a juttatás időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be. Abban az esetben, ha a magánszemély a díj egy részét megtéríti, akkor az adóalapot a megtérített összeg erejéig csökkenteni kell.

Abban az esetben, ha a szervező és a természetbeni juttatásban (nyereményben) részesülő magánszemély között biztosítási jogviszony áll fenn, akkor a nyeremény értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét (154 százalékot) további 27 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetés kötelezettsége terheli. Ugyanakkor, ha nem áll fenn biztosítási jogviszony a szervező és a nyereményben részesülő magánszemély között, akkor a szervező a nyeremény értéke után még 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.

2010. évig adómentes volt a vetélkedők, versenyek díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5 ezer forintot meg nem haladóösszeg. Ez az adómenteség 2010. január 1-jétől megszűnt.

Ugyanakkor, ha a közoktatási intézmény a saját bevételéből a tanuló gyermekeket egy tanulmányi verseny alkalmával nyereményben, díjban részesíti (ideértve az iskolai könyvjutalmakat is), akkor ez a juttatási forma adómentesnek minősül.