A szerencsejátékokon kívül számos olyan játékkal találkozhatunk, amelyeket az előzőekben nem soroltunk fel, de a hétköznapi életben nyereményjátékoknak minősülnek, mivel a nyeremény megszerzése nagymértékben függ a szerencsétől. Ezen játékokból származó nyeremények Szja-törvény szerinti besorolását (például üzletpolitikai célból szervezett nyereményjáték, vetélkedő, verseny) számos körülmény befolyásolja.

Üzletpolitikai célból szervezett nyereményjáték

Különbözőtársaságok, cégek azért szerveznek nyereményjátékot, hogy ezzel növeljék a forgalmukat, és ezáltal a bevételüket is. Az ilyen játékok általában sorsolásos játékok. Sokszor a szervező a játékon való részvétel feltételeként egy bizonyos termék, szolgáltatás megvásárlását szabják feltételül, így az akció közvetlenül is hat a forgalom növekedésére, de mindenképpen reklámot jelent, amely közvetetten befolyásolhatja a bevételt. Ugyanakkor az üzletpolitikai célból szervezet nyereményjáték lehet az is, amelyen az érdeklődők (mint potenciális vevők) is részt vehetnek. A nyeremény lehet tárgy, szolgáltatás vagy készpénz.

Az Szja-törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja rendelkezik az üzletpolitikai, reklámcélú ajándékok adómentességéről. Az említett jogszabályhely alapján megállapítható, hogy nem lehet – ezen a jogcímen– adómentes az a nyeremény, amely az Szjtv. hatálya alá tartozó szerencsejáték vagy vetélkedő, verseny díja.

Az említett mentesség nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a sorsolás megfelel az Szjtv. 23. § (1) bekezdés szerinti engedély nélkül szervezhető ajándéksorsolásnak.

Ugyanis ajándéksorsolásnak minősül, ha

– a sorsolás szervezője áruk, szolgáltatások értékesítését végzi,

– a játékban csak termék, illetve szolgáltatás vásárlója vehet részt,

– a vásárló a vásárláskor vagy a szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjeggyel vesz részt a sorsoláson,

– nyilvános húzás útján történik a nyertes meghatározása,

– és a nyeremény kizárólag áru vagy szolgáltatás.

Amennyiben a leírt feltételek mindegyik szempontjának megfelel a sorsolásos játék, akkor a nyeremény az Szja-törvény 76. §-a szerint válik adókötelessé. Ugyanakkor, ha csak egy szempontnak nem felel meg a nyereményjáték– például a vásárlónak a vásárlást követően SMS-ben kell regisztrálnia magát–, akkor a nyeremény az említett 8.14. pont alapján adómentes lehet.

Az Szja-törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja alapján adómentes a kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének megfelelő magánszemély számára adott

– árengedmény,

– visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az árura vagy szolgáltatásra váltható érték.

Az adómentességnek tehát még az előzőekben leírtaktól függetlenül további feltételei is vannak, amelyek a következők.

A nyereményjátéknak

– vásárláshoz kötöttnek kell lennie,

– üzletpolitikai, reklám célt kell megvalósítania,

– magánszemélyek széles körében nyilvánosan kell meghirdetni kampány keretében,

– a juttatása magánszemélynek adott árengedménynek, visszatérítésnek vagy más kedvezmény formájában adott juttatásnak kell lennie,

– nem szabad vetélkedőnek, versenynek, illetve az Szjtv.-törvény hatálya alá tartozó sorsolásnak lennie..

Az üzletpolitikai, reklám célt az Szja-törvény nem határozza meg, ezért a hétköznapi jelentést alapul véve elfogadható, ha a játék a nyeremény kifizetőjének forgalmát, bevételét, illetve a vásárlók, érdeklődők vásárlási hajlandóságát, kedvét növeli.

Szintén feltétele az adómentességnek, hogy a kampány magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett legyen (tehát ne egy zárt közösség számára szervezzék meg). Ebbe a feltételbe belefér az, ha a szervező kizárja a játékból a saját, illetve a játékban részt vevő cégek, társaságok munkavállalóit, illetve azok hozzátartozóit. Ugyanakkor megfelel a feltételeknek, ha a játékban csak a nyugdíjasok, gyermekek vehetnek részt.

A játék„széles körű nyilvános meghirdetése” azt jelenti, hogy a nyereményjáték szervezője biztosítja, hogy minden – a játék tekintetében – célszemély információt szerezhessen az akcióról. Például, ha egy vidéki kis közért meghirdeti, hogy minden huszonötödik vásárlója kap egy ajándékcsomagot, akkor a nyilvános meghirdetés tényének megfelel, ha az üzlet kirakatában vagy esetleg bejáratán elhelyez az akcióról egy jól látható tájékoztatót.

Ugyanakkor, ha egy nagy forgalmú üdítőitalt forgalmazó cég szervez nyereményjátékkal összekötött kampányt (például az üdítőital kupakjában lévő kód beküldői között hetenként 1 darab mobiltelefont, 3 darab mp3-lejátszót és 5 darab digitális fényképezőgépet sorsolnak ki az akció ideje alatt), akkor ebben az esetben nagyobb volumenű tájékoztatásnak kell a játékot megelőznie, mint egy kis közért esetében. Ebben az esetben az felel meg a nyilvános meghirdetésnek, ha az akcióról a vásárlók értesülhetnek a médiából (tévéből, rádióból, napi- hetilapokból), a cég internetes honlapjáról, esetleg az üdítőket forgalmazó üzletekben elhelyezett tájékoztatókról, vagy a játékról tájékoztatást nyújtó hostessektől. Miután az akció célja a forgalom növelése ezért a játék szervezőjének is érdeke, hogy a potenciális vásárlói körét értesítse az eseményről.

Sok esetben előfordul, hogy a magánszemély nem a nyereményjáték szervezőjétől vásárolja meg azt az árut, szolgáltatás, amelyre tekintettel az akcióban részt vehet (ilyen eset lehet például, amikor egy arcápoló termékeket gyártó cég szervez akciót a termékeit a forgalmazóktól – tehát más, harmadik személytől – vásárló vevők körében). Erre tekintettel az Szja-törvény nem zárja ki az adómentességet, amennyiben az egyéb törvényi feltételeknek a nyereményjáték megfelel.

Nem felel meg az adómentesség feltételének azonban az az eset, amikor egy bevásárlóközpont olyan sorsolásos játékot szervez, amely során az üzleteiben vásárló magánszemélyek a vásárlást igazoló számla, nyugta bemutatásakor kapnak egy sorsjegyet, amellyel részt vehetnek az akció végén tartandó sorsoláson. Ebben az esetben nem valósul meg az üzletpolitikai cél, mivel a játék résztvevőinek vásárlásra való ösztönzése nem növeli meg az üzletközpont bevételét, hiszen az üzlethelyiségek bérlői a forgalmuktól függetlenül továbbra is fix bérleti díjat fizetnek.

Az adómentességnek szintén feltétele, hogy a nyeremény áru, szolgáltatás vagy ezek vásárlására szolgáló érték (például egy adott árufajta megvásárlása során felhasználható utalvány) legyen, tehát nem felel meg az adómentesség feltételének, ha a nyeremény készpénz.

Fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a juttatás nem minősülhet vetélkedő, verseny díjának, miután ezek a játékok az Szja-törvény értelmében már más megítélés alá kerülnek. Például nem felel meg a feltételeknek az a meghirdetett játék, amely során a 6 és 14 év közötti gyerekeknek egy csokoládét forgalmazó cég rajzversenyt hirdet „Hogyan képzelem el a jövőt?” címmel, és a pályázatokat egy kijelölt zsűri az előre meghatározott szempont szerint értékeli, majd a legjobbak díjazásban részesülnek. Ebben az esetben a nyeremény verseny díjának minősül, mivel itt a gyerekek fantáziája és rajzolási tehetsége kerül megmérettetésre.

Bár az árengedménnyel a hétköznapokban leggyakrabban nem a nyereményjátékok kapcsán találkozunk, de azért erre is akadhat példa, ezért tegyünk erről is említést, mivel ez a fajta „ajándék” is üzletpolitikai célt szolgálhat. Az adómentesség nem korlátozza az árengedmény mértékét, így az akár 100 százalékos is lehet. Például megfelel a feltételnek az az eset, amikor egy áruház minden tizedik vevője fizetéskor egy szerencsekereket pörget meg, amely véletlenszerűen megmutatja, hogy a vevő az adott vásárláskor hány százalékos árengedményt kap. Fontos megjegyezni, hogy árengedményt csak az az eladó adhat, akitől a vásárlás történik, tehát harmadik személy nem.

A visszatérítés egy speciális árengedmény, amelyet a vevő utólag, már az áru, szolgáltatás megvásárlása után kap meg. Igaz, hogy ebben az esetben a magánszemély pénzt kap adómentesen, de ez az eset mégis természetbeni juttatásnak minősül, mivel az ilyen módon kapott pénz a korábbi vásárlás egy részének, vagy egészének visszatérítése. Például megfelel az adómenteség feltételének az, ha egy személygépkocsikat forgalmazó társaság egy adott hónapban kisorsolja három magánszemély vásárlóját, akik visszakapják a személygépkocsijuk árának 30-40-50 százalékát.