Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk nyereményjátékokkal például a tévében, a rádióban, az interneten, a sajtókiadványokban, az üzletekben, vagy különböző termékek csomagolásán. Mindezek mellett továbbra is közkedveltek a különböző típusú lottók, a totó, a kenó, a kaparós sorsjegyek és más szerencsejátékok. Ugyanakkor az ilyen típusú játékok nyereményei a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) szerinti adókötelezettséget keletkeztethetnek, ezért a játék szervezőjének és játékosának sem árt tisztában lenni a nyereményt terhelő kötelezettségekről. A következőkben bemutatásra kerülnek – a teljesség igénye nélkül – a különböző nyereményjátékok az Szja-törvény tekintetében.

Szerencsejátéknak minősülő nyereményjátékok

A nyereményjátékok legjellemzőbb kategóriái a szerencsejátékok. Ebbe a kategóriába tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) alapján minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása (tétfizetés) fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől (szerencsétől) függ.

A szerencsejátékok fajtái:

– a sorsolásos játék (pl. lottó),

– a nem sorsolásos játék (pl. rulett),

– a pénznyerő automata üzemeltetése,

– a kaszinójáték és

– a fogadás (pl. lóverseny)

– és 2010. május 1-jétől a kártyajáték.

A szerencsejátékok után nemcsak az Szjtv.-ben meghatározott játékadót kell megfizetni, hanem bizonyos esetekben az Szja-törvény szerinti adófizetési kötelezettség is felmerül. Ezen adókötelezettségekről az Szja-törvény 76. § rendelkezik.

A nyeremény esetében az Szjtv.-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét az Szja-törvény értelmében jövedelemnek kell tekinteni.

Az adóköteles nyereményt terhelő adó mértéke eltér a pénzbeli és nem pénzbeli nyeremények esetén.

A pénzbeli nyereményt terhelő adó a nyeremény összegének a 25 százaléka, amelyet a teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, befizetnie és bevallania.

Abban az esetben, ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték (például tárgynyeremény vagy szolgáltatás), akkor annak általános forgalmi adó(a továbbiakban: áfa) nélkül számított szokásos piaci értékének 33 százalékát kell adócímén a kifizetőnek megfizetnie.

A leírt szabály nemcsak a szerencsejátékokra, hanem a bejelentés köteles ajándéksorsolásokra is vonatkozik.

Példa a szerencsejátékból és az ajándéksorsolásból származó nyereményt terhelő adó megállapításához.

A lottóengedélyhez kötött sorsolásnak minősülő számsorsolás, amelynek nyereményét 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Például a 2100 forint kifizetett nyeremény teljes összege 2800 forint volt, amelyből a kifizető 700 forint adót vont le.

Egy bizonyos napon a skandináv lottó vásárlói között 8–17 óráig óránként kisorsolnak egy 2,5 millió forint értékű személygépkocsit. A kifizető a személygépkocsi áfa nélkül számított értékére (2 millió forintra) megfizeti a 660 ezer forint személyi jövedelemadót.

Az Szja-törvény 76. § (4) bekezdése tételesen felsorolja azokat a játékformákat, amelyek nyereményei nem minősülnek az Szja-törvény értelmében jövedelemnek, tehát a játék szervezőjét kizárólag a Szjtv. szerinti kötelezettség terheli, a nyertes magánszemélynek pedig nem keletkezik a nyereményre tekintettel adókötelezettsége.

Tehát nem számít jövedelemnek:

– az Szjtv. alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból,

– a sorsjátékból,

– a pénznyerő automatából,

– a játékkaszinóból,

– a bukmékeri rendszerű fogadásból,

– a lóversenyfogadásból,

– a bingó játékból, továbbá

– 2010. május 1-jétől a kártyateremben szervezett kártyajátékból

származó nyeremény.

Tehát nem keletkeztet a magánszemélynek személyi jövedelemadó-fizetési és bevallási kötelezettséget az a nyeremény, amit például a Kincsem Parkban lóversenyfogadásból nyert, amit egy játékkaszinóban a ruletten nyert, amit egy játékteremben elhelyezet „félkarú rabló”-ból nyert, vagy ami bingó játékból származik.

Az Szja-törvény szerint jövedelmet nem keletkeztető játékok közül magyarázatra szorul az engedélyhez nem kötött sorsolásos játék – köznapi néven a tombola – fogalma. Az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékokról az Szjtv. 16. § (1) bekezdése rendelkezik a következők szerint.

„Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és

a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 5 ezer darabot vagy összes értéke az 500ezer forintot nem haladja meg és

b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolt pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80 százalékát meghaladja.”

Példa az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékra és a sorsjátékra:

Egy iskola farsangi rendezvényén a résztvevők számára elad 500 darab tombolaszelvényt, amelyből 25 ezer forint bevétele keletkezik. A nyeremények különböző játékok, sportszerek, papír-írószerek, amelyeknek az összértéke 22 ezer forint.

Mivel az említett tombola megfelel az Szjtv. 16. §(1) bekezdésében foglaltaknak, ezért engedélyhez nem kötött sorsolásos játéknak minősül, amely nyereményeit nem terheli személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség.

Egy magánszemély három kaparós sorsjegyet vásárol. Az egyik szelvény nem nyert, a másik kettőn a nyeremények 200 forint és 50ezer forint. A megszerzett összegek az Szja-törvény 76. § (4) bekezdése értelmében nem számítanak jövedelemnek, ezért nem keletkezik szja-kötelezettség sem.

Itt kell megjegyezni, hogy nem tartozik a nyereményből származó jövedelmek közé az a nyeremény, amelyekre a kamatjövedelmekre vonatkozó rendelkezések vonatkoznak.

• Előző
• Következő >>