Hétfőn este elfogadták a 2014-től hatályos adósaláta-törvényt. Jön a családi járulékkedvezmény, csökken a sertéshús-áfa, vonzóbb lehet a kata, szigorítják a dohánykereskedelmet és bővülnek sporttámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmények. A törvénymódosítás szinte minden adónembe belenyúl egy picit, nagy horderejű átalakítások azonban már nem lesznek az adórendszerben.

Személyi jövedelemadó

2014-től kiterjesztik a családi adókedvezményt: azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik.

A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak.

Lényeges azonban, hogy a vállalkozók csak a vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Az utalványok egyes meghatározott juttatásként történő minősítésének feltételei további feltétellel egészülnek ki: az utalvány akkor minősülhet egyes meghatározott juttatásnak – a korábbi feltételek mellett –, ha az nem visszaváltható.

Szélesedik az olyan kamatkedvezmények köre, amelyeket jövedelemként nem szükséges figyelembe venni. Amennyiben a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot független félnek üzletszerűen nyújtott hitel, kölcsön vonatkozásában, amely kapcsán az adós fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra, akkor ezen fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.

Továbbá adómentes juttatásnak minősül a pénzügyi intézmények által kölcsön nyújtásából származó követelés elengedése, amennyiben az elengedés független felek között a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak szerint történik és a pénzügyi intézmény azonos helyzetben lévő ügyfelei egyenlő elbánásban részesülnek.

További részletek a biztosításokhoz kapcsolódó adókedvezményekről, tartós befektetési számláról itt és itt , családi járulékkedvezmény kalkulátor itt , összehasonlító bérkalkulátor 2013-2014 itt.

Tb-járulékok

A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedik, összege 2014. január 1-jétől havonta 6810 forint lesz.

Megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezik.

KATA

A helyi adókról szóló törvény hatályos rendelkezései értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást csak a KATA alanyisága időszaka egészére választhatja. Vagyis csak akkor „léphet ki” az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a KATA alanyiságát is megszünteti. A módosítás eredményeként lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ezért ha valamilyen okból már nem tartja racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatja az általános szabályok alkalmazását, míg továbbra is KATA alany marad.

A vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot. A a társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások alapja ebben az esetben 136 250 forint lehet.

Jövőre nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Igy jövőre a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól.

Emellett nem lesz főállású kisadózó az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Tehát csak 25 ezer katát kell majd fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat,vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül.

Áfa

Öt százalékra csökken az élő- és a félsertés forgalmi adója. A jogalkotó az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorítását várja az élő- és a félsertés áfájának csökkentésétől, ami így elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv, nem a szociális intézkedések része.

Azoknál  az ügyleteknél, amelyek időszakos elszámolás alá esnek, a teljesítés időpontjának főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja minősül. Ez alól kivételt azok az esetek képeznek majd, ahol az időszakos elszámolásra a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján kerül sor, ekkor ugyanis továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékessége minősülne teljesítési időpontnak. Az új szabályozást az olyan 2014. március 14-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kellene először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. március 14-ét követő időpont.

Azokban az esetekben, amikor a termékexporttal kapcsolatos adómentességet azért nem lehet érvényesíteni, mert a termék Közösségen kívülre történő kiléptetésére nem kerül sor a hatályos jogszabályban előírt 90 napon belül, úgy ez a határidő meghosszabbítható 360 napra. Így, amennyiben 360 napon belül mégis kiléptetik a terméket, lehetőség lenne a fizetendő áfa utólagos csökkentésére.

További részletek itt.

Társasági adó

A társasági adóalap csökkenthető a kapcsolt fél által, saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő közvetlen költségek összegével, az előírt feltételek teljesülése esetén. A csökkentő tétel abban az esetben alkalmazható, ha az adózó rendelkezik a kapcsolt fél nyilatkozatával a közvetlen költségek összegére, valamint a levonható tétel nagyságára vonatkozóan, illetve ha ezek a költségek igazolhatóan kapcsolódnak mind az adózó, mind pedig a kapcsolt fél bevételszerző tevékenységéhez.

A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel; továbbá mindkét fél a társasági adóbevallásában ehhez kapcsolódóan adatszolgáltatásra kötelezett.

Módosulnak a bejelentett részesedésre vonatkozó feltételek oly módon, hogy a részesedésszerzés megkövetelt legkisebb mértéke 30 százalékról 10 százalékra csökken, míg a bejelentési határidő 60 napról 75 napra tolódik ki.

Módosul a nem jelentős összegű hiba társasági adó szerinti kezelése. Az ilyen hiba vonatkozásában megszűnik az önellenőrzési kötelezettség, azt a feltárás napját tartalmazó adóév adóalapjában kell figyelembe venni.

A módosítás a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben felmerülő költségnek minősíti az éttermi szolgáltatás Szja törvény szerinti reprezentáció céljából történő igénybevételét abban az esetben is, amennyiben annak igénybevétele nyugtával igazolt, és bankkártyával, hitelkártyával történik a kifizetése.

A zárószavazás előtt nyújtották be és fogadták el azt a javaslatot, amely a látvány-csapatsportok támogatási rendszerének mintájára bevezeti a kiegészítő támogatás fizetésére vonatkozó kötelezettséget a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén is. A módosító rendelkezés értelmében az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a kiegészítő támogatást az arra jogosult szervezet részére megfizeti.

Az adókedvezmény – a támogatás adóéve és az ezt követő három adóév helyett, – a támogatás adóéve, és az azt követő adóévek adójából, de legutoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. A kiegészítő támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka, azzal, hogy 10 százalékos adókulccsal az adózó akkor jogosult megállapítani a kiegészítő támogatás mértékét, ha a pozitív adóalapja nem haladja meg az 500 millió forintot. Ha a várható adóalap meghaladja az 500 millió forintot, akkor a támogatási igazolásban szereplő összeg 19 százaléka képezi a 75százalékos kiegészítő támogatás alapját
A módosítás a látvány-csapatsport támogatása esetében is kiterjeszti az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időt.

A kiegészítő sportfejlesztési támogatást nem kizárólag azon sportági szakszövetségnek nyújtható, amely sportágat az adózó (alap)támogatásban részesítette, hanem az alaptámogatásban részesített sportágban tevékenykedő szakszövetség tagjaként működő amatőr sportszervezetnek, hivatásos sportszervezetnek valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére. További részletek itt