edvenc törvényem az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény, melynek címéből senki nem jön rá, hogy itt találja a szociális hozzájárulási adó (lánykori nevén: társadalombiztosítási járulék) szabályait.

A szociális hozzájárulási adó alapját a 455.§-ban fogalmazza meg a törvény, melynek lényege, hogy a jövedelmet, díjazást, juttatást kell figyelembe venni.

A törvénytervezetben átfogalmazták a munkavégzésre irányuló jogviszony vonatkozásában az adóalap definícióját. Ennek értelmében a szociális hozzájárulási adó alapja a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdésének a)-b) pont (előbbiekben említett) hatálya alá tartozó juttatás hiányában:
1.) a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás;
2.) külföldi kiküldetés esetén pedig alapbér:

• az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege,
• ennek hiányában, a tárgyhavi alapbér.

A társadalombiztosítási járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) és a szociális hozzájárulási adó szabályai közötti összhang megteremtése érdekében 2014-től módosítják az adóalap figyelembe vételét. Eszerint az adóalap megállapításánál az adóalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a szociális hozzájárulási adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően kerül sor. Az így kifizetett jövedelmet úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.

Az evások (egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók) szociális hozzájárulási adójával kapcsolatban is változások lesznek.

Az egyik ilyen módosítás, hogy az adóalanyiságát év közben megszüntető, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatban vállalt összeg után adót fizető eva alany esetében a járulékokkal azonos módon a megszűnés hónapjára vonatkozó adókötelezettséget arányosítással kell megállapítani.

A másik módosítás szerint, az eva alany egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, a szociális hozzájárulási adó fizetésére az eva-alap 4 százaléka után kötelezett, ha utána a társas vállalkozásában a szociális hozzájárulási adót a minimális adóalap után fizetik meg.

Mindezek alapján annak az egyéni vállalkozónak, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adójának alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka akkor, ha

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, illetve
• közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanul,
• tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll, azaz társas vállalkozás esetén legalább a minimálbér 112,5 %-a után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szociális hozzájárulási adókedvezményét érintő kedvező változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.

Ez az előírás azt jelenti, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye

• legalább hat hónapja a munkavégzési helyen vagy attól legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy
• ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a munkáltató működése szerinti szabad vállalkozási zóna.

A Munka Törvénykönyve alapján, a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek automatikusan szállnak át az átadó munkáltatóról az átvevő munkáltatóra, ezért indokolt a szociális hozzájárulási adókedvezmények szempontjából is úgy tekinteni őket, mintha a munkáltató személye nem változott volna, így a kedvezmények igénybevétele folyamatosan történhet.

Ezt a törvénytervezet úgy fogalmazza meg, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/C. § szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. A hivatkozott törvényhely a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezményre vonatkozik.

A 2011. évi CLVI. törvény eljárási szabályok elnevezésű fejezetébe a módosító törvény tervezete beiktat egy új 464/D.§-t. Eszerint a tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát
a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,
b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,
c) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,
d) a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás,
e) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány tanúsítja, az a)-d) pont szerinti esetben az igazolás vagy a diákigazolvány érvényességi idején belül, az e) pont szerinti esetben pedig a tanévet követő október 31-éig.

Az értelmező rendelkezéseket a 466.§-ban kiegészítik egy 9. ponttal, mely szerint a tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki
a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

(forrás: ado.hu)