Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak 2013. júliusi változásai nem hagyták érintetlenül a baleseti táppénz szabályait sem.

A baleseti táppénz számos sajátos, speciális rendelkezést tartalmaz, de nem különülhet el teljesen az általános ellátás, a táppénz szabályaitól a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Eb.tv.) 56. § (4) bekezdése szerint.

Ebben az írásban a baleseti táppénz fentiekkel kapcsolatos változásait tekinthetjük át előretekintéssel a már kihirdetett, de csak a jövőben hatályba lépő rendelkezésekre is.

Ami nem változott

Baleseti táppénz továbbra is üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség esetén jár.

A táppénzre való jogosultságtól eltérően a baleseti táppénz előzetes biztosítási időre tekintet nélkül megállapítható.

Az ellátás a baleset, foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség kezdetétől állapítható meg, betegszabadságot – szemben a táppénz ellátással – nem kell igénybe venni.

Az ellátás a baleset, foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség idejére, legfeljebb egy évre jár, mely időtartam további egy évvel meghosszabbítható az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján.

A baleseti táppénz mértéke azonos az alapjául szolgáló napi átlagkereset 100 százalékával, úti baleset esetén 90 százalékával.

Ami változott

2013. július 1-i hatálybalépéssel kibővítésre került az Eb.tv. 55.§-a új (1b) bekezdéssel, mely szerint a biztosított baleseti táppénzre akkor is jogosult, ha ugyanabból a balesetből ismételten keresőképtelenné válik. Az ismételt keresőképtelenség munkahelyváltoztatás miatti új munkáltatónál is bekövetkezhet.

Eljárási, ügyintézési határidő is pontosításra került arra figyelemmel, hogy a baleseti ellátások, így a baleseti táppénz megállapításának előfeltétele a baleset üzemiségének határozattal történő elismerése.

Az új szabály szerint amennyiben a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozón még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő a baleset üzemiségét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

Az Eb.tv. 65.§-át (3a) bekezdéssel kiegészítő új előírás rögzíti azt a folyamatot és sorrendet, mely szerint a baleseti típusú ellátások megállapítására csak a baleset üzemiségét megállapító határozat meghozatalát követően kerülhet sor.

A köztes időszakban táppénz előleg megállapítására kerül sor, amennyiben a sérült táppénzre jogosult.

Az Eb.tv. 56.§ (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével pontosították a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem köteles (pl. saját jogú nyugdíj mellett munkát végző személy) illetve baleseti ellátásra jogosult személy baleseti táppénzének összegét, mely továbbra is az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százötven százalékával, úti üzemi baleset estén annak kilencven százalékával azonos.

Ami a jövőben változik

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak számításával kapcsolatos szabályok egy része módosulni fog 2015. január 1-től. Ehhez igazodik természetesen a baleseti táppénz számítása is.

Az Eb.tv. 55.§(8) bekezdése, mely 2015. január 1-én lép hatályba úgy rendelkezik, hogy a baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni folyamatos biztosítási idő esetén.

A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén pedig a megszakítást megelőző jövedelem nem vehető figyelembe a baleseti táppénz alapjaként.

A jelenlegi rendelkezések a baleseti táppénzre való jogosultságnál a balesetet közvetlenül megelőző hónap jövedelmének figyelembevételét írják elő az ellátás alapjának meghatározásakor.

(forrás: ado.hu)