A kormány által tervezett 30-35 százalékos magyar áfakulcs egyértelműen uniós direktívába ütközik, így az Adó Online által megkérdezett szakértők szerint elképzelhető, hogy végül különadó formájában jelenik majd meg az adótörvényben, de az is lehetséges, hogy egyedi adókulcsot vezetnek be egyes termékekre. Kérdéses azonban, hogy lenne-e haszna az intézkedésnek.

Ismét felvetette a luxuscikkeket terhelő magasabb, 30-35 százalékos áfakulcs bevezetésének lehetőségét Orbán Viktor kormányfő nemrégiben a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Mint elmondta korábban az Európai Bizottság "visszaverte" a magyar kormány ilyen irányú törekvését, de - mint hangsúlyozta - "egy újabb nekirugaszkodásra lesz szükség", mert így válhat teljessé a magyar adórendszer igazságossága. A miniszterelnök elmondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt a feladatot kapta, hogy a családi adókedvezmény kiterjesztését és a luxustermékek magasabb áfáját is építse be a jövő évi adótörvényekbe.

Luxusáfa helyett luxusadó

„Lehet ugyan a tervezett új adónemet luxusáfának nevezni a kommunikáció terén, de forgalmi adó formájában ezt biztosan nem lehet megvalósítani” – mondta el az Adó Online-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Az európai direktíva ugyanis egyértelműen megmondja, hogy hány kulccsal lehet forgalmi adót alkalmazni; egy általános kulccsal és két kedvezményezettel. Ebben a rendszerben tehát egy, a jelenleginél magasabb kulcsra nincs lehetőség. Ezt természetesen a kormány is tudja, hiszen egy korábbi ilyen irányú terv már visszapattant az uniótól.

Azonban ismét felmerült az ötlet, így el lehet gondolkodni, hogy ha ez a forma nem lehetséges, akkor milyen megoldások jöhetnek szóba. Kézenfekvőnek tűnik, hogy akár a telekomadó tapasztalatait felhasználva más megoldást találjanak ki. A 35 százalékos áfakulcs helyett be lehetne vezetni egy különadót egy-egy megadott termékekre, megadott értékekkel és egy megadott kereskedelmi ponton.

Vélhetően csak a kereskedelmi lánc végén adóztatnak, aki a végfogyasztónak adja el a terméket. Ha az autónál maradunk, akkor az autókereskedőkhöz telepítenek adóztatási pontot, és ott egy bizonyos százaléknyi plusz adót vethetnének ki.

Ez a technika nem sérti az európai jogokat, hiszen még az iparűzési adó kapcsán volt egy olyan európai bírósági jogeset, amikor egyértelművé vált, hogy mit tekint az unió bírósága forgalmi adónak. Ez azért is fontos, mert az európai direktíva csak egy forgalmi adót engedélyez. Ekkor rengetegen arra számítottak, hogy az iparűzési adó uniós szabályozással ellentétes lesz, a bíróság azonban nem így döntött. A döntés kapcsán egyértelművé vált a forgalmi adóra vonatkozó négy ismérv: általánosan a termékek, szolgáltatások széles körére kivetik, összege arányos a termékek, illetve a szolgáltatások árával, az értékesítés minden fázisában megjelenik a láncban, az előző szakaszban megfizetett adó a következőben levonhatóvá válik.

Ha tehát a „luxusáfát” úgy vezetik be, hogy csak az utolsó fázisban teszik rá az adófizetési kötelezettséget, mint a korábbi telekomadónál vagy a korábbi kiskereskedelmi adónál, akkor ez vélelmezhetően nem ütközne az európai jogba.

Hegedüs Sándor szerint adótechnikailag tehát be lehet ezt vezetni, azonban adóbevételi szempontból a döntés aligha érné meg, hiszen már a 27 százalékos áfa mértéke is olyan magas, hogy a fogyasztókat arra készteti, hogy amennyiben lehetséges, inkább az országhatáron kívülről vásárolják meg a nagy értékű termékeiket. Gépjárműnél ez áfa oldalról szabályozva van. Ha valaki külföldön vásárolna, akkor a magyar rendszám megszerzésével együtt ugyanúgy magyar áfát kell megfizetnie, mintha itthon vette volna. A nagy értékű autóknál erre olyan megoldás született, hogy akkor az itthoni vásárlás helyette külföldi rendszámú autókat béreltek.

Ha ezeket a termékeket még további adó sújtja, akkor a vásárlók még inkább átkerülhetnek külföldre. Így végül nemcsak az elvárt, és hőn áhított 50 milliárd bevétel nem jelenik meg, hanem a költségvetés már a 27 százalékos áfától is elesik, és a külföldi rendszámú autók ismét elszaporodhatnak az utakon. Ez a tervezet némiképp azon intézkedésnek is ellentmond, amikor a regisztrációs adót csökkentették annak érdekében, hogy Magyarországon vegyék meg a vásárlók az autókat.

Miközben a jövedelemadóból teljes mértékben kiiktatták a progresszivitást, a fogyasztást terhelő új adónemmel ez az elem ismét megjelenne. Az RSM DTM adószakértője szerint az adórendszerünkben ugyan létezik 5 és 18 százalékos kulcs is, de a forgalmi adó összességében tekintve Magyarországon klasszikusan 27 százalékkal működik. Az európai direktíva több esetben lehetővé tenné az alacsonyabb kulcs bevezetését, de ezzel a jogalkotó régóta nem él.

A válságadók első generációjánál, amikor még csak a kiskereskedelmet érintették az adók, vagy éppen a telekomadó korábbi formájánál – amely elleni európai bírósági eljárás törölve lett a francia párhuzamok miatt – még meg lehetett figyelni valamiféle progressziót – az árbevétel növekedésével a az adókulcs emelkedett. Ez azonban az újabb adótechnikai megoldásokban 2013-tól már nem érvényesül, hiszen például a telekomadó is átalakult úgy, hogy a telefonálás megadott percére, illetve az sms-ek száma után kell az adót fizetni. Itt annyit tettek csak, hogy maximalizálták az adó mértékét. Ugyanezt lehet megfigyelni a pénzügyi tranzakciós illetéknél, ahol ugyan két kulcs van, de ez nem a mérettől függ.

Hegedüs szerint egyértelműen észlelhető, hogy a kormányzat adópolitikájában a fogyasztásra próbálják áthelyezni az adóterhelést szemben a jövedelmekkel, de az a progresszió, amely luxusáfával megjelenne, bizonyos értelemben egy új elem elgondolást tükröz.

Nem tudni mit rejt a vánkos

A politikai szándék világos – mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője szerint mivel a jövedelemadó lineárissá vált, és a direkt vagyonadó sem jöhet szóba, hiszen első intézkedéseiként törölték el a nagy értékű ingatlanokra, vitorlásokra és gépkocsikra fizetendő vagyonadót, a szociális szempontokat figyelembe vételére csak a fogyasztást terhelő adó maradt. Ennek az állambevételi funkciója azonban erősen megkérdőjelezhető.

A kormányfő szerint a magasabb áfakulccsal válna teljessé az adórendszer igazságossága. Az adószakértő azonban úgy véli az árban nem igazán célszerű szociális szempontokat figyelembe venni. A luxustermékek esetében persze be lehet vezetni egy magasabb adót, de ha ezzel elterelik az áruforgalmat az országból, akkor végképp nem lehet utána semmiféle adóra számítani.

Bár még nem tudjuk, hogy milyen árucikkekre tervezi kivetni a luxusáfát a kormány, de olyanra nem igazán érdemes, amelyekre valamilyen nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik. Szabályozhatják ugyan Magyarországon, hogy az arany után fizessenek magasabb áfát, de a nagyobb értékű ékszerért már érdemesebb lesz elutazni Pozsonyba vagy Bécsbe, mert azt senki nem tudhatja, hogy a vánkosban ki mennyi aranyat tart. Egy 100 millió forintos ékszerre nálunk már eleve 27 millió forgalmi adó terhelődik rá, ami a jövőben már 35 millió lenne, miközben ez Európában mindenhol már a jelenlegi áfánknál is jóval alacsonyabb. Az adószakértő szerint nálunk a 27 százalékos kulcs is már luxusáfa, hiszen ekkora a világon máshol nincs.

A személygépkocsinál még megoldható az adó behajtása, mert belföldiesíteni kell a rendszámot, és így nehéz megkerülni a fizetési kötelezettséget, de ingóságoknál és szolgáltatásoknál igen nehéz lenne ezt ellenőrizni.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint azért akad némi kiskapu is. Ha nem is az összes luxustermékre, de egyedi termékekre egyedi áfakulcsot is be lehet vezetni, ahogyan Ausztriában is tették a jégkrémek esetében. Ezt ugyan az Európai Bizottság megtámadta, de mivel nem volt általános jellege, nem ütközött az áfa direktíva elveibe.

Mindenesetre, ha a kormány ismét nekirugaszkodik, hogy az uniótól engedélyt kérjen a magasabb áfakulcs alkalmazására, akkor az adószakértő úgy látja, két iránya lehet a kérelem elbírálásának. Az egyik szerint az EU pénzügyminiszterei megértőbbek lehetnek, hiszen a válság okán mindegyiküknek kell kemény lépéseket tenniük. Másik részről Magyarország helyzete Európában nem a legelőnyösebb, amikor az Európai Parlament szinte megfigyelés alá helyezte az országot. Ilyenkor az egyedi esetek fogadóképessége romlik.

(forrás: ado.hu)