A tavalyi év során több ponton is módosították a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt, jellemzően 2013. január 1-től. A módosítások nagy része a 2012. üzleti évről szóló beszámoló összeállítása során is alkalmazható már, ezért a 2012. üzleti év zárási teendőire készülve célszerű áttekinteni azokat. Írásunk az Önadózó újság márciusi számában olvasható - keresse az In Medio és Relay hírlapüzletekben, vagy fizessen elő 21.420,-Ft-ért egy évre: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Tekintse meg márciusi számunk gazdag tartalomjegyzékét.

AKTUÁLIS ADÓZÁSI INFORMÁCIÓK

Pénztárgépek - Megjelent a műszaki paramétereket rögzítő rendelet * Bírságözönt zúdíthat a vállalkozásokra a tételes belföldi áfabevallás * Helyi adókról szóló adatbázist hozott létre a Magyar Államkincstár * Az idén is meghirdette munkahelyteremtő pályázatát az NGM * VM: július 2-ig lehet pályázni agrárágazaton kívüli munkahelyek létrehozására

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK, KÖNYVVIZSGÁLÓK, ADÓTANÁCSADÓK, ADÓSZAKÉRTŐK TOVÁBBKÉPZÉSI KÖTELEZETTSÉGEI

A pénzügyi ágazata e három szakterületére eltérő továbbképzési szabályok vonatkoznak. Annak apropóján, hogy a könyvviteli szolgáltatás szabályozása megújult, áttekintjük valamennyi pénzügyi szakképesítésre vonatkozó hatályos továbbképzési szabályokat.

A 2012. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK

A tavalyi év során a munkahelyvédelmi akciótervről, az egyes adótörvények módosításáról szóló valamint a költségvetésről szóló törvények megalapozásával összefüggő törvények – jellemzően –2013. január 1-től több ponton is módosították a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (a továbbiakban: Szt.). A módosítások nagy részét a gazdálkodók a 2012. üzleti évről szóló beszámolóik összeállítása során is alkalmazhatják már, ezért a 2012. üzleti év zárási teendőinek során célszerű áttekinteni azokat.

KÖVETELÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓBAN

Írásunk azokat a tételeket veszi sorra, amelyeket a követelésekkel kapcsolatban a társasági adóalap meghatározásánál adózás előtti eredményt módosító tételként kell figyelembe venni, vagy – a társasági adótörvény (Tao tv.) előírása alapján – elismert költségként, ráfordításként lehet kezelni. A társasági adót érintő rendelkezések részletezése előtt kitér a cikk a követelések számviteli elszámolásban történő – a társasági adó szempontjából releváns – kezelésére.

A LÁTVÁNY-CSAPATSPORT TÁMOGATÁSA

Az Országgyűlés 2011. június 27-ei ülésén módosította a társasági adótörvényt, amelyben a sportot támogató társasági adóalanyok által igénybe vehető kedvezményeket fogalmazott meg, amelyeknek a feltételeit és mértékét a társasági adótörvény 22/C.§-a, továbbá 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (Korm. r.) tartalmazza. 2011. óta a szabályok többször módosultak, ezért aktuális a 2013-ban érvényes előírások bemutatása.

A SZÁMLÁZÁS SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA 2013.

A Magyar Közlöny 159. számában, az adótörvények változásáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényben, annak Áfa törvény módosítására vonatkozó részében kerültek kihirdetésre a számlával és a számlázással kapcsolatos új, módosuló rendelkezések. Ezt kiegészítve, 2012. december 29-én az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelet módosította az elektronikus számlával kapcsolatos 46/2007. (XII. 29.) PM rendeletet. A hivatkozott jogszabályok a 2010/45/EU tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: számlázási irányelv) összhangban, azt a hazai gyakorlatba átültetve szabályozzák a számlázás rendjét. A cikk a változásokkal érintett szabálymódosításokat veszi sorra.

A SZEMÉLYGÉPKOCSIKKAL KAPCSOLATOS ADÓLEVONÁSI JOG

Adóellenőrzési tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy a vállalkozások gyakran nagyobb figyelmet fordítanak azon költségeikre, amelyek ténylegesen nem a vállalkozás érdekében merülnek fel, mint egy olyan beszerzésre, ami akár alapvetően meghatározhatja a gazdálkodásuk körülményeit. Jelen tanácsadói tapasztalatom egyértelműen alátámasztja a korábbi meglátásomat. Gyakorlatilag négyszer annyi kérdés merül fel a gazdálkodási szempontból lényegtelen személygépkocsi üzemeletetéssel kapcsolatban, mint bármi egyéb lényeges, gazdaságilag meghatározó témakörben. 2013.-tól a slágerkérdés, hogy milyen személygépjármű költség esetében vonható le az áfa 50%-a, és ténylegesen mennyi az 50%.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KEDVEZMÉNYEK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁTHÚZÓDÓ KEDVEZMÉNYEKRE

2013. február 25-ig kellett eleget tenniük a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségüknek a 1253. számú bevallás benyújtásával az egyéni vállalkozóknak és azon magánszemélyeknek, akik áfa fizetésére kötelezettek. A magánszemélyek többsége 2013. május 21-ig kötelezett az szja bevallás benyújtására. Időszerű tehát, kicsit feleleveníteni azokat a személyi jövedelemadó kedvezményeket, amelyek érvényesítésére bizonyos esetekben áthúzódó jelleggel ad lehetőséget a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.).

KÉSZPÉNZFIZETÉS KORLÁTOZÁSA 2013. ÉVBEN

A készpénzzel történő fizetés teljesen mindennaposnak számít, ugyanakkor az állami bevételek biztosítása (vagyis az adóztatás) szempontjából időről-időre felmerül, hogy az ily módon történő vagyonfelhalmozást, illetve az ellenértékek kiegyenlítését korlátozzák, illetve adminisztratív akadályokat állítanak. Jelen írásban a 2013. évtől hatályos rendelkezéseket részletezem.

HELYI ADÓK VÁLTOZÁSAI 2013-TÓL - AZ IPARŰZÉSI ADÓALAP-MEGÁLLAPÍTÁS

A februári számunkban közölt írás folytatásaként most a 2013.évi iparűzési adóalap-megállapítás részletes magyarázatát adjuk meg, gyakorlati példákkal. Így az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének nettó árbevételből való korlátos, míg az exportértékesítésre jutó eladott áruk beszerzési értéke nettó árbevételből való korlátozás nélküli levonhatóságát, valamint a kapcsolt vállalkozások speciális adóalap-megállapítását külön példákon mutatjuk be. Ezen túlmenően a 2013. évben kezdődő előlegfizetési időszak adóelőlegeinek megállapítására – figyelemmel egyes nettó árbevétel csökkentő tételek korlátos levonhatósága következményeként jelentkező adóalap-növekményre – külön kitérünk.

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKRÓL III.

Írásunkban a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatban az utóbbi időkben felmerült néhány aktuális kérdésre, illetve jogszabályi változásra szeretnénk ráirányítani olvasóink figyelmét, a teljesség igénye nélkül kiemelve azokat

A TÁPPÉNZ SZABÁLYAI – 2013 I.

A táppénz egy olyan keresetpótló juttatás, amely a betegség miatti keresőképtelenség idejére, a kiesett jövedelem részbeni pótlására szolgál. A táppénzre vonatkozó szabályok meglehetősen sokrétűek és szerteágazóak, ezért egyetlen nem is lehet a teljes képet is felvázolni, és a gyakorlatot is bemutatni. Éppen ezért ezen írásunkban a keresőképtelenség idejére járó ellátásra vonatkozó főbb szabályokat foglaljuk össze, gyakorlati példákkal kiegészítve.

AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÉS EGYES EGYÉB ELLÁTÁSOK MELLETTI MUNKAVÉGZÉS 2013. ÉVI SZABÁLYAI

2012. január 1-jétől gyökeres átalakításra került a társadalombiztosítási (állami) nyugdíjrendszer. Megszűntek az ún. korai nyugdíjak, valamint a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj. Ez utóbbiakkal összefüggésben kialakításra került a megváltozott munkaképességű személyek új ellátórendszere. Az átalakítás kiterjedt az egyes ellátások melletti kereső tevékenység folytatására vonatkozó szabályokra is. 2013. január 1-jétől az előző évben kialakított rendszer pontosítására, kiegészítésére került sor. Írásunkban az öregségi nyugdíj, valamint „a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról” szóló 2011. évi CLXVII. törvénnyel (a továbbiakban: T.) 2012. január 1-jétől létrehozott új ellátások - a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, valamint a balettművészeti életjáradék - melletti munkavégzés 2013. évi szabályainak áttekintését adjuk.

A JÖVEDÉKI SZAKTERÜLETET SZABÁLYOZÓ MINISZTERI RENDELETEK VÁLTOZÁSAI

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott miniszteri rendeleteket az egyes közvetett adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelet módosította 2013. január 1-jei hatállyal – jó szokás szerint mindezt december 29-én.

TÁVOLLÉTI DÍJ A BOTLADOZÓ GYAKORLATBAN

Az írás rámutat az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről) távolléti díj számítására vonatkozó egyes szabályainak eltérő értelmezésére azzal a nem titkolt célkitűzéssel, hogy járuljon hozzá a mielőbbi egységes gyakorlat megvalósulásához.

LEVONÁS ÉS LETILTÁS A MUNKABÉRBŐL

Már a cím is jelzi: cikkünk két olyan esetkört ismeretet, amely a munkavállaló munkabérét, és ezáltal a munkáltató jogait és kötelezettségeit érinti. Az egyik eset, ha a munkavállaló tartozik a munkáltatónak, mert a jogosultságához képest magasabb összegű bért fizettek részére. Az új Munka Törvénykönyve e kérdésben kényelmesebb helyzetbe hozta a munkáltatót, hiszen több esetben felszólítás helyett közvetlenül maga vonhatja le a soron következő bérfizetéskor az eltúlzottnak tartott összeget. Másfelől: a munkavállaló egy külső, harmadik személynek tartozik, és béréből a munkáltatónak kell levonni és a tartozás jogosultjának átutalni a havi részletet.

A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI ADÓMENTES TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS A GYAKORLATBAN

A közösségen belüli adómentes értékesítésnél a gyakorlatban mindig nehéz kérdés, hogy miként kell bizonyítani a kiszállítás tényét. Az adómentesség egyik feltétele, hogy a termék az értékesítés következményeként – igazoltan – más tagállamba jusson el. Ez fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható. Az alábbi jogesetben vitás volt az, hogy a felperes hitelt érdemlő módon igazolta-e az általa gyártott termékek más uniós tagállamba való eljuttatását és így jogosult-e az adómentesség igénybevételére. A bíróság ítéletében az irányadó uniós és magyar jogszabályok alapján döntött, figyelembe véve az Európai Bíróság és Kúria ebben a körben hozott ítéleteit is.

(forrás: onadozo.hu)