A jogszabályi rendelkezések

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 176. §-a a következőkről rendelkezik:

„(1) A 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha

a) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;

b) a 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;

c) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik;

d) a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § vagy a 89. § szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor.

(2) A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy

a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint a j) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)-f) pontban megjelöltek kitöltése, továbbá az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összegének feltüntetése kötelező.

(3) Az egyszerűsített adattartalmú számlára a számla adattartalmára vonatkozó egyéb rendelkezéseket e §-sal összhangban kell alkalmazni.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A 176. § (1) bekezdés a) – d) pontjai többféle ügyletet sorolnak fel, amelyek esetében lehetőség van egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására, és ez a lehetőség fennáll akkor is, ha adóalany vevő felé történik az egyszerűsített számla kibocsátása. Az egyes esetekben eltérő lehet az, hogy a számla adattartalmára vonatkozó 169. §-ban előírtak közül melyeket lehet elhagyni, vagy egyszerűsítve feltüntetni, ezért arra is figyelemmel kell lenni.

1. Adóalany vevő előleget fizet

A 176. § (1) bekezdés a) pontja arra az esetre teszi lehetővé az egyszerűsített számla kibocsátását, amikor adóalany vagy nem adóalany jogi személy az értékesítő adóalany részére előleget fizet [a 159. § (2) bekezdés a) pontja alapján számla kibocsátása kötelező], és a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek. Ebben az esetben a számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy a számla kötelező adattartalmaként a 169. §-ban felsorolt adatok közül az adóalap helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint az adó mértéke helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerinti százalékérték (az ún. visszafelé számított kulcs, a 21,26 % vagy a 4,76 % vagy a 15,25 %) feltüntetése kötelező, mégpedig azzal, hogy amellett áthárított adó-adat (áthárított adó összeg, 27 %, 18 %, 5 % adómérték) nem tüntethető fel. (Tekintettel arra, hogy az ellenérték adót is tartalmazó összegéből a vevő állapítja meg annak adótartalmát a 83. § szerinti, előbb említett százalékérték alkalmazásával.)

2. Nem adóalany vevő előleget fizet A 176. § (1) bekezdés b) pontja háromféle ügylet-körre vonatkozóan teszi lehetővé az egyszerűsített számla kibocsátását azzal a feltétellel, hogy számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek. (A felsorolt esetekben egyébként számla kibocsátási kötelezettsége van az értékesítő adóalanynak, melyet egyszerűsített számlával is teljesíthet függetlenül attól, hogy az egyes, itt felsorolt ügyletek során adóalany vagy nem adóalany partnerrel bonyolítja azt.)

2.1. Az első ügylet-típus az, amikor az előleg átadója nem adóalany, és nem is jogi személy, és az ilyen személy, szervezet által átadott előleg összege eléri vagy meghaladja a 900000 forintnak megfelelő pénzösszeget [159. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja].

2.2. A második az, ha az előleg átadója nem adóalany és nem is jogi személy, szervezet, és az általa átadott előleg ugyan nem éri el a 900000 forintot, tehát számla kibocsátása a ba) alpont alapján nem lenne kötelező, de az előleg átadója kéri a számla kibocsátását [159. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja].

Az egyszerűsített adattartalom a 2. pontban felsorolt esetekben is az 1. pontban említetteknek megfelelő egyszerűsítést jelenti (adóalap és adómérték helyett adóval növelt ellenérték és „visszaszámított kulcs” szerepeltetendő, az áthárított adó-adat nem szerepelhet).