Egykulcsossá válik a jövedelemadó, kevésbé drágul a cafeteria, nem lesz nyugdíj-járulékplafon, jönnek a kisvállalkozói adók és az új illetékkedvezmények, fordítottan áfáznak a sertéságazatban, az energiaszolgáltatók és a bankok többet fizetnek – hétfőn későn este elfogadták a 2013-tól hatályos szabályokat tartalmazó adósalátatörvényt.

A 2013-mas adóváltozásokról szóló salátatörvény-javaslat benyújtásakor megfogalmazott fő célok között szerepelt a valóban egykulcsos személyi jövedelemadózás kialakítása szuperbruttósítás teljes kivezetésével, a vállalkozói környezet, versenyképesség javítása, az adózói adminisztrációs terhek, az adó- és vámhatósági adminisztráció csökkentése és az adómorál erősítése. Az előterjesztés az októberi benyújtás óta számos ponton módosult – a törvényjavaslatba beépült az októberben bejelentett két költségvetési egyenlegjavító csomag, és a november 19-i késő esti parlamenti végszavazás a hétvégén nyilvánosságra hozott újabb 60 milliárdos kiigazítás egy részét is beemelte a törvénybe. Lássuk, hogyan adózunk 2013-ban?

Személyi jövedelemadó

2013-tól a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lesz az adó, megszűnik az évi 2.424.000 forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás), ami egyben egyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását. (Itt megnézheti, hogy mennyi lesz a nettó bére 2013-ban)

Jó hír a munkavállalóknak, hogy akkor is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést a munkáltató, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyeknek is nyitva áll. Így az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további havi 12.500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen.

Az eredeti előterjesztéshez képest kedvezőbben alakulnak a béren kívüli juttatások közterhei is, így jövőre a jelenlegi 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett ezeket a juttatásokat 14 százalékos eho fogja terhelni. Az Erzsébet utalványból havonta 8000 forint adható kedvezményesen a munkavállalónak.

A jogszabály a kulturális területre is kiterjeszti az adómentes természetbeni juttatási lehetőséget, amelyet 50 ezer forintig már eddig is nyújthattak dolgozóiknak a munkáltatók.

Jelentősen változik a biztosítási és befektetési adókedvezmények szabályozása, egységesen kezelve a megtakarítási formákat. Így a nyugdíj előtakarékossági számla (nyesz) szabályozása az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz, míg az életbiztosítások a tartós befektetési számla (tbsz) adózási szabályaihoz közelednek. Szintén változás, hogy míg a kockázati biztosítás – az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs – munkáltató által fizetett díja adómentes lesz, a megtakarítási típusú biztosítások munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.

A munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja nem a magánszemély jövedelmeként adózik majd, hanem azután a munkáltató teljesíti az adókötelezettséget.

Kivétel marad a fenti adókötelezettség alól a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás.. Az ilyen biztosítás kifizető, munkáltató által fizetett rendszeres díja 2013 . január 1-jétől továbbra is adómentes juttatásnak minősül.

A nem rendszeres díjak a befizetés időpontjában válnak adóköteles biztosítási díjként adókötelessé. Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő, melyet az adómentes díjat fizető személynek a havi adó- és járulékbevallásában kell teljesítenie.

A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokból származó, a biztosított saját befizetését meghaladó összegű biztosítói teljesítés egyéb jövedelemként adóköteles . Ugyancsak egyéb jövedelemként adóköteles a biztosításban található befektetések összege akkor is, ha a biztosítási szerződést úgy alakítják át, hogy a biztosított személye megváltozik vagy a szerződés már nem minősül lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró biztosításnak.

Társadalombiztosítás, járulék, szocho

Jövőre a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6390 forintról 6660 forintra emelkedik, a járulékfizetési kötelezettség egyebekben nem változik.

Megszűnik az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékfizetési felső határ (járulékplafon). A járulékplafon eltörlése és a félszuperbruttó kivezetése ellentétesen hat a magas keresetűek nettó bérére (a nettó bérre vonatkozó számításainkat itt találja ), az RSM DTM szakértője pedig a járulékplafon eltörlésével kapcsolatban azt javasolja, hogy az esetleges bónusz és jutalomkifizetéseket januárról hozzuk előre 2012. decemberére).

További két szociális hozzájárulási adókedvezményt vezetnek be 2013-tól: a fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.

2013-tól a hazai vállalkozások kutatási, fejlesztési tevékenységét szociális hozzájárulási adókedvezmény is segíti. A vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék, amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. A kedvezményt vállalkozási kutatóhelyek vehetik igénybe.

(forrás: ado.hu)