A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) alkalmazásáról hamarosan dönteniük kell a kisvállalkozóknak, bár év közben is lehet választani majd ezt az adózási formát. A választást sürgeti azonban, hogy egyes vállalkozók számára 2013-tól ez lesz a legkedvezőbb adózási módszer.

Mindenkinek célszerű átgondolni a KATA szabályait, aki

• egyedül dolgozik a saját vállalkozásában, egyéni vállalkozóként, vagy egy betéti társaság beltagjaként,
• 2-3 éve már 6 millió forint alatt van az éves bevétele (áfa nélkül),
• alanyi adómentességet választott az általános forgalmi adó rendszerében,
• nem sok költséget tud elszámolni,
• nem számít kiegészítő tevékenységűnek,
• nincs máshol munkaviszonya,
• nincs külkereskedelmi kapcsolata,
• gazdasági társaság (bt., kkt.) esetén kizárólag magánszemélyek a tulajdonosok,
• nem készül nyugdíjba a következő években,
• az adószámát két éven belül nem függesztették fel, és nem törölték,
• nem végez tevékenységet több önkormányzat területén,
• vevőköre viszonylag széles,
• nem végez a 2012. évi CXLVII. törvény által kizárt tevékenységet,
• és a saját eszközeivel dolgozik.

Természetesen nem tiltott, hogy többen is dolgozzanak a kisadózó vállalkozásban, de nem szabad elfelejteni, hogy a maximum 6 millió forintos éves bevételből kell fedezni a főállású kisadózók évi 600 ezer forintos (12 hó * 50.000 Ft) tételes adóját is a költségek és az iparűzési adó mellett.

Kisadózónak nevezzük a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt, egyéni cég esetén annak tagját, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagját.

Főállású kisadózó az, aki

• a tárgyhó bármely napján nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy
• nem minősül a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagy
• nem minősül külföldön biztosított személynek.

Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó nem tekinthető a fenti szabályok alapján főállásúnak, akkor én mellékállású kisadózónak nevezném, aki után havi 25.000 forint (évi 300.000 Ft) tételes adót kell befizetni.

A tételes adó személyenként értendő. Tehát, ha két főállású kisadózó van bejelentve például a közkereseti társaságból, akkor már 1.200.000 forint az éves adóösszeg.

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre a cég tevékenységében. Ha ezt nem tartjuk be, akkor a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának tekinti az adóhatóság. Márpedig a kisadózói státusz megszűnik a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha azt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért szabták ki.

Súlyos következményekkel jár a bevételi határ túllépése

Az éves 6 millió forintos bevételi értékhatárhoz kötődő választáshoz azért ragaszkodom, mert túlléphető ugyan, de az értékhatár meghaladásának két súlyos következménye van:

• a bevétel 6 millió forintot meghaladó része után 40% adót kell fizetni,
• és a kisadózó vállalkozás kiesik az alanyi adómentes értékhatárból, ami szintén 6 millió lesz 2013-tól.

A kisadózó vállalkozás a bevételi értékhatár túllépése ellenére továbbra is maradhat ebben az adózási rendszerben. Elveszti ugyanakkor a KATA egyik előnyét, mert az általános forgalmi adóról szóló törvényben foglalt adminisztrációs kötelezettségeknek is eleget kell tennie, hiszen nem csak adóalany lesz, de adózó is. Például: áfa-analitikát kell vezetni a bevételekről és a költségekről is, melyhez kapcsolódik az áfa törvény alapos ismeretének követelménye. Ezzel elvész a bevételi nyilvántartás vezetésének egyszerűsége, melyet a vállalkozó is meg tudna oldani, ha szánna rá időt.
A szabályozás ebben a tekintetben egyelőre hiányos.