Az iparűzési adó tekintetében a példabeli evás egyéni vállalkozónál az áfás bevétel 50%-a lesz az adóalap. 5.800.000 * 1,27 : 2 = 3.683.000 Ft. Ha 2%-osnak tekintjük az iparűzési adó mértékét, - melyről még nincs konkrét információnk október végén, - akkor az evásnak3.683.000 * 0,02 = 73.660 forint lesz az éves adója.

A kata rendszerében a kisadózó vállalkozó választhatja az iparűzési adó diktált adóalapját, ha ezt a teljes katás időszakára teszi. Ebben az esetben 2.500.000 forint lesz az adóalapja, ami annál kedvezőbb, minél közelebb van az alanyi adómentes bevétel a 6 millió forinthoz. Mivel a példabeli vállalkozónk egyedül dolgozik, ezért nem valószínű, hogy lenne egy másik városban is telephelye, mert akkor ott is 2.500 ezer forint adóalap után kellene fizetnie. Ha mégis két önkormányzat lenne érintett, akkor sürgősen szüntesse meg az egyik telephelyet!
Tehát alapesetben (egy székhely alapján) 2.500.000 * 0,02 = 50.000 forint lesz a kisadózó vállalkozónak az éves iparűzési adója a példánkban.

Azonban, ha a vállalkozó bevétele például csak 3.000.000 forint, akkor már az eva rendszerében fizet kevesebb iparűzési adót (3.000.000 * 1,27 : 2 * 0,02 = 38.100 Ft), ha a kisadózó vállalkozó a diktált 2.500.000 forint adóalapot választotta a rendszerbe való belépésekor, s így az adója 50.000 Ft. Alapvető következtetés, hogy 5 milliós bevétel alatt kedvezőtlen a diktált iparűzési adóalap a kisadózó számára.

Véleményem szerint a kisadózónak nem kötelező a diktált adóalapot választani, hanem alkalmazhatja a másik két módszer valamelyikét is (lásd a helyi adókról szóló törvény 39.§-át és 39/A.§-át), például a bevétel 80%-át. A példa végigvezetése miatt azonban most ezekről ne beszéljünk! Megjegyzem, hogy a három módszer közötti választás az evásra is vonatkozik, ha megnézzük a jelenlegi módosítást.

Az iparűzési adóalap meghatározásának módszerei közötti választás ugyan lehetővé teszi az általános szabályok alkalmazását is mindkét adónemnél, de akkor nyilvántartást kell vezetni az adóalapból levonható tételekről is, (eladott áruk, közvetített szolgáltatások, vásárolt anyagok,) s ezzel kibővül a nyilvántartási kötelezettség, ami az egyik előnye ezeknek az adózási módoknak. A másik oldalról viszont az is tény, hogy a 6 millió forintos éves forgalmú kisvállalkozásoknak nem szokott ilyen tételük lenni, legfeljebb egy pici anyagköltség.

A példánk szerinti egyéni vállalkozó 73 660 forint, míg a katát választó 50 000 forint iparűzési adót fizet.

Hol billen a mérleg a kata felé?

Mindkét adózási módszerről elmondható, hogy azonos bevételi szintet feltételezve akkor tekinthető kedvezőnek, ha alacsony a költségszint (maximum 20-23%), és nincs a vállalkozón kívül foglalkozatott magánszemély. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor mindkét esetben alacsony szintű jövedelem marad a vállalkozónál.

Nézzük meg a példában szereplő bevétel és 20%-os költséghányad mellett mekkora összeg lesz a maradék. (Azért ne feledjük, hogy némi beruházásra is szükség lehet! Például egy laptopra.)

eva: 5.800.000 bevétel áfa nélkül – 580.000 eva – 688.500 járulék – 73.660 iparűzési – 1.160.000 költség a bevétel 20%-ának megfelelően = 5.800.000 – 2.502.160 = tényleges maradvány 3.297.840 Ft (havi 274.820 Ft).
Az eva-adózó bevételi nyilvántartást és járulék-nyilvántartást vezet. A 37%-os evából 27%-ot azért nem vettem figyelembe, mert az általa felszámított általános forgalmi adó ugyanennyivel több bevételt hoz.

kata: 5.800.000 bevétel – 600.000 tételes adó – nincs járulék – 50.000 iparűzési – 1.160.000 költség = 5.800.000 – 1.810.000 = tényleges maradvány 3.990.000 Ft (havi 332.500 Ft).
Természetesen nagyobb költséghányad esetén kisebb a maradvány összege.

Tehát a kisadózó vállalkozások tételes adója abban az esetben kedvezőbb az egyszerűsített vállalkozói adónál, ha az éves bevétel közel van a kata felső értékhatárához, azaz a 6 millió forinthoz, és ez viszonylag biztonsággal tartható. Bár túlléphető ugyan, de a következmények nem érik meg. (Erről már írtam a múltkor.)

Megfelelő jövedelmet biztosít, ha nincs alkalmazott, aki évi mintegy 1.665 ezer forintba kerül, ha csupán a garantált bérminimumot veszem figyelembe. Egyébként ez mindkét adózási módnál így van, hiszen a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó közterheit mindkét esetben ugyanúgy kell befizetni.

Alacsonyabb 1-2-3 milliós éves bevétel esetén már megfontolandó a tételes adó választása, hiszen az adó fix összegű, és nem függ a bevételtől. Az iparűzési adó alapjának megállapításához pedig a 80%-os szabályt célszerű használni ilyen esetben.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alkalmazásának felső értékhatára 30 millió forint.

(forrás: ado.hu)