Az áfa miatt még idén érdemes dönteniük az evásoknak, hogy kisadózók lesznek-e. Hogyan számoljanak? Mi lesz az iparűzési adóval? Ehhez nyújtunk támpontokat, melyekből kiderül: akkor érdemes a katát választani, ha az éves bevétel közel van a 6 millió forinthoz.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozók közterheinek összehasonlítása fontos kérdés napjainkban. A KATA 2013-tól alkalmazható majd és év közben is be lehet lépni a rendszerébe. (De ez nem minden esetben valósítható meg az áfa miatt.)

Melyiket válasszunk, mire figyeljünk?

Az evások közül csak azokkal foglalkozhatunk most, akik jelenleg is bevételi nyilvántartást vezetnek. Így a két adózói kör nagyjából összehasonlítható lesz. Ez az adózói csoport az egyéni vállalkozók, és a betéti társaságok, valamint a közkereseti társaságok közül a bevételi nyilvántartást választók körét jelenti az evában.

Véleményem szerint nem hangsúlyozzák eléggé, hogy adószámos magánszemély nem választhatja a KATA rendszerét, - ezt közvetett módon tartalmazza a jogszabály - de ugyanakkor azt sem szabják meg, hogy mióta kell egyéni vállalkozónak lenni a választásához. Ebből adódóan azok a magánszemélyek, akik szeretnének ezen a kedvező módon adózni, sürgősen jelentkezzenek be az önkormányzathoz egyéni vállalkozónak! Az viszont egyértelmű, hogy aki a következő tevékenységeket végzi,
a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység,
b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége,
c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése,
az nem jelentkezhet be kisadózóként.

A legnagyobb különbségnek nevezhető az egyszerűsített vállalkozói adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója között, hogy az evát az általános szabályok szerint felszámított áfa mellett, a katát pedig alanyi adómentesként szabad alkalmazni. Ez valójában nem előírás, de másként nincs értelme. Ebből következik az általános forgalmi adó rendszerében az átjelentkezés szükségessége, ha a két adónem között váltunk a jövő évtől. A bejelentést el kell végezni még 2012. december 31-e előtt még akkor is, ha az ünnepek miatt mindenki szabadságra megy. Az alanyi adómentességet nem lehet év közben választani, kivéve a tevékenységet kezdőket. (Lehet, hogy nem gondoltak az áfával való összefüggésekre?)

Hogyan számoljunk?

Amennyiben egy 5.800.000 forint + áfás bevételt elérő, egyedül dolgozó, főfoglalkozású egyéni vállalkozót veszünk példaként, akkor a 37% evából 27%-ot vehetünk a fizetendő áfával egyenértékűnek, és a maradék 10% a jövedelemadónak felel meg.
Ha ugyanezen vállalkozó 5.800.000 forint alanyi adómentes bevételt ér el 2013-ban, akkor a tételes adója (havi 50 ezer) 600.000 : 5.800.000 * 100 = 10,34%. Hozzáteszem, hogy minél kisebb az éves bevétel, annál nagyobb az adókulcs. (Például évi 3.000.000 Ft bevételnél a 600.000 forint tételes adó már 20%-ot jelent.)

Így a példánk szerinti egyéni vállalkozó 580 ezer forint evát, vagy 600 ezer forint katát fizetne.

Nagy különbséget jelent azonban az, hogy az evás egyéni vállalkozónak járulékokat kell fizetnie, általában a garantált bérminimum (108.000 Ft/hó) alapján, amelyről még nem tudjuk, hogy 2013-tól mennyi lesz. Az ez évi adatokkal számítva ez további, havi 57.375 forint közterhet jelent az evás egyéni vállalkozónak, mely éves szinten 688.500 forintot jelent.
Ezt viszont a kata rendszerében nem kell fizetni, és a főállású kisadózó mégis biztosítottnak tekintendő. De az is igaz, hogy csak havi 81.300 forint lesz a katá-ban az ellátások alapja, az evás vállalkozó 108.000 forintjával szemben. Ez nyugdíjazás előtt nem szerencsés.

Így a példánk szerinti egyéni vállalkozó 688.500 forint járulékot fizet, míg a katát választva 0 forintot.