Bár első ránézésre egyszerűsítésnek tűnik, hogy az új kiva szerint adózó cégek egy része kikerül a számviteli törvény hatálya alól, ez egyben a kedvezményesen adózó osztalékfelvétel lehetőségét is szűkíti - írja blogbejegyzésében az RSM DTM.

A múlt héten fogadta el az Országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt, amelyeket a Magyar Közlönyben ugyan még nem hirdettek ki, ám az új passzusok az érdeklődők számára máris kérdéseket vetnek fel. Ez annyiból nem is lenne meglepő, hogy minden jogszabály-módosítás vagy új rendelkezés kérdéseket generál, ám ezúttal ennél többről van szó: a kisvállalati adót választani kívánók a szabályozás áttanulmányozása során döntésüket ellehetetlenítő, húsbavágó bizonytalansággal találkoznak.

A kisvállalati adó választásának számos előnye már ismert:

• a 16 százalékos adó megfizetése mentesít a társasági adó, a szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól
• kiva fizetési kötelezettség a személyi jellegű kifizetésektől eltekintve csak akkor keletkezik, ha az ellenérték ténylegesen befolyt
• a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek választásuk szerint kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól

A fentiek közül azonban a számviteli törvény hatálya alól való kikerülés akár kellemetlen meglepetéseket is okozhat. Mindenki tudja, hogy egy magánszemély számára a számviteli törvény alanyának minősülő társaság eredményéből felosztott jövedelem osztaléknak minősül, mely után 16 százalék személyi jövedelemadót, illetve legfeljebb 450 ezer forintig 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

A kisvállalati adó alanyává váló közkereseti társaság, betéti társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nem választhatja – szemben evás társaival – a számviteli törvény hatálya alatt maradást. Mi ennek a kockázata? A személyi jövedelemadóról szóló törvény 66. szakasza szerint osztalékjövedelem „a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés”.

E jogszabályi rendelkezés alapján a következő kérdés vetődik fel: ha nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá a kisvállalati adó közkereseti társaság, betéti társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég alanya, a tag számára kifizetett részesedés mégis minősülhet-e osztaléknak a személyi jövedelemadó törvény keretei között, ha nyilvántartásait a számviteli törvény rendelkezései szerint vezeti?

Amennyiben a fenti dilemmára nemleges választ adunk, akkor a magánszemély tag által megkapott részesedés nem – kedvezően adózó – osztalékjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a 16 százalék személyi jövedelemadón túl már 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség is terhel, ráadásul felső korlát nélkül!

Végül ennek kapcsán már csak egy kérdés maradt: az őszi jogszabályalkotás során módosítják-e az érintett rendelkezéseket annak érdekében, hogy a fenti bizonytalanság megszűnjön?

(forrás: ado.hu)