Lépéseket tettünk egy széthúzott áfarendszer felé. Jobb volna öt kulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, de az unió még nem engedi - írja e heti, "Milyen legyen az adórendszer?" című publicisztikájában a Heti Válaszban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető cikkében ír a kormány adórendszerrel kapcsolatos elképzeléseiről is: ezek szerint a központi vagyonadó (közismertebb nevén ingatlanadó) nem jó ötlet, a pénzügyi tranzakciós adót be kell vezetni, egyszerűbb vállalkozói adót terveznek a kisvállalkozásoknak és jön a szabad vállalkozási zónák kedvező adózása.

Milyen a jó adórendszer?

Lesz-e pénzügyi forgalmi adó? - teszi fel írásának alcímében a kérdést Matolcsy György, aki eheti publicisztikájában Bruce Bartlett: "The Benefit and the Burden, Tax Reform, Why we need it and what it will take" című könyvének kapcsán arról ír, hogy milyen legyen az adórendszer. Cikkében a következő kérdéseket járja körül: Mit mutat az adók története? Mi a kapcsolat a növekedés és az adózás között? Mik a progresszív adózás veszélyei?

Matolcsy György hetilapban megjelent írását az amerikai adórendszerről szóló könyv összefoglalásával indítja. Az amerikai könyv szerzője szerint le kell számolni néhány adóillúzióval. "Nem igaz, hogy minden adóemelés rossz és minden adócsökkentés jó. Ha az adócsökkentések révén nő a költségvetési deficit, akkor nő az államadósság" - foglalja össze Matolcsy György a könyv fő üzeneteit. A könyv szerzője szerint a személyi jövedelemadó csak kétféle lehet: arányos és progresszív. Matolcsy ennek kapcsán úgy véli, hogy "a progresszív adózás kezdettől vitatott, mert végül a vagyon elkobzásához vezet". Matolcsy György itt idézi Marxot is, miszerint "az erősen progresszív személyi jövedelemadó az egyik kulcsfontosságú lépés a kommunizmus felé".

Merre halad a magyar kormány?

"Magyarországon csendes adóforradalom zajlik. Megtettük az első lépéseket, hogy itthon legyen az Európai Unió, sőt a globális gazdaság egyik leghatékonyabb adórendszere" - vezeti át a magyar helyzetre írását a miniszter. A kormány adórendszerrel kapcsolatos alapelveit is felsorolja: egyszerűség, időbeli stabilitás, fokozatosan csökkenő adócentralizáció, az adózók körének növelése és a fogyasztási-forgalmi adók növelése, az adózás "zöldítése", az arányosság érvényesítése a jövedelmi adóknál, a szociális szempont érvényesítése a forgalmi adóknál és a foglalkoztatás ösztönzése a járulékoknál.

"Haladunk a jövedelmek alacsony és arányos adóterhelése felé: 2013-tól már valóban egykulcsos lesz az arányos jövedelemadó. Lépéseket tettünk egy széthúzott áfarendszer felé. Jobb volna öt kulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, de az unió még nem engedi" - fejti ki a nemzetgazdasági miniszter. A kormány 2012-től emelte az áfa legfelső kulcsát 27%-ra a korábbi 25%-ról.

Luxusadó?

Nem ez az első alkalom amikor Matolcsy György az EU-ban már jelenleg is a legmagasabb felső áfakulcs további emelésére tesz utalást. A nemzetgazdasági miniszter 2011 szeptemberében már javaslatot tett egy luxusadónak nevezett forgalmi adóra, ami a luxuscikkek forgalmi adójának normál kulcsúnál magasabb adóztatását szolgálta volna. Akkor azt írta, hogy a magyar kormány fontolóra venné egy, a hatályos adókulcsnál magasabb, 35 százalékos áfa-kulcs bevezetésének lehetőségét bizonyos termékek esetében. Decemberben viszont kiderült, hogy az Európai Bizottság nem támogatta a magyar luxusáfa javaslatot.

"Megyünk azonban egy ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózás felé, ami elismeri a magyar munkaerő kínálati és keresleti egyenlőtlenségeit. A 100 százalékos általános kulcs mellett van már 50 százalékos (a közszférából kilépők esetén 1 évre, kétszer 4 órás női munka esetén) és 0 kulcsunk (rehabilitációs kártyával rendelkezők és start munkások), de még szükségünk lesz egy 75 és egy 25 százalékos kulcsra is" - ismerteti nagy vonalakban a kormány adóügyi terveit.

(A miniszter által fent kifejtett, áfát és szja-t érintő elképzelésekkel kapcsolatban megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is. Amint megérkezik a tárca válasza, frissítjük cikkünket.)

Mit tervez még a kormány az adózás területén?

"A központi vagyonadót sokan kérik, de ez nem jó ötlet, mert csak igazságtalan lehet: ami látható, az adóztatható, ami nem, az nem adózik. Az önkormányzatok differenciált ingatlanadóztatása a kisebb rossz: erre megyünk, de ennek is van kockázata" - írja az ingatlanadóval kapcsolatban Matolcsy György.

A nemzetgazdasági miniszter írásában arra is emlékeztet, hogy a pénzügyi rendszerben nincs forgalmi adó. "Be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót" - fogalmaz.

A német pénzügyminiszter épp a múlt héten nyilatkozott úgy, hogy sem egész Európában, sem az eurózónában nem lehetséges egységes pénzügyi tranzakciós adót bevezetni, sok ország ugyanis ellene van. Az Európai Bizottság két héttel ezelőtt megjelent számításai szerint Magyarországnak 2020-ra évi 423 millió euró megtakarítást jelenthetne a pénzügyi tranzakciókat sújtó illeték európai uniós szintű bevezetése, azaz ennyivel kevesebbet kellene befizetnie a közös uniós költségvetésbe.

A kormány további tervei között említi, hogy bevezeti a 30 főig egyszerűbb vállalkozói adót, mert "a kisvállalkozók körében nincs még egyszerű adóztatás" (a korábbi kormányzati kommunikáció szerint ez lenne az eva utódja - a szerk.). "Az elmaradt térségekben nincs differenciált adózás: jön a szabad vállalkozási zónák kedvező adózása" - teszi hozzá. A szabad vállalkozási zónák kialakításának ötlete nem újdonság, hiszen tartalmazza a tavaly decemberben konzultációra indított Magyar Növekedési Terv. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy annak érdekében, hogy a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása gyorsabb ütemben valósulhasson meg, szabad vállalkozási zónák megteremtésére van szükség. "A vállalkozási zóna olyan termelési és szolgáltató területi egység, amelyre betelepülve a vállalkozások - a terület gazdasági fejlődésének fellendítése érdekében - különböző feltételek teljesítése mellett kedvezményeket vehetnek igénybe" - írta akkor az NGM az anyagban.

"Nincs igazságos adórendszer, de lehet hatékony az adózás" - zárja e heti értekezését Matolcsy György.

Fundamentális adóreform

Az adórendszerek vizsgálatának egy klasszikus gondolata az úgynevezett "fundamentális adóreform", ami a jellemzően a jövedelmek (direkt) adóztatására épülő rendszerekről a fogyasztás (indirekt) adóztatására való áttérést jelenti - írja egyik idevágó tanulmányában négy adóelméleti szakértő. (Scharle-Benczúr-Kátay-Váradi: Hogyan növelhető az adórendszer hatékonysága?) Az elméleti megfontolások alapján egy tisztán a munkát, illetve tisztán a fogyasztást adóztató rendszer hosszú távú gazdasági hatása között viszonylag kicsi a különbség. Így ebben a kérdésben a konszenzus mára inkább az, hogy ezen két rendszer között a választást inkább az adóbeszedési hatékonyság és az adminisztratív költségek alapján érdemes meghozni. Ebből a szempontból a fogyasztási adók, azon belül is elsősorban a forgalmi adó elég jó tulajdonságokkal bírnak, mind nemzetközi, mind hazai tapasztalatok alapján.

A reform bevezetése utáni átmeneti időszak azonban jelentős adóteher-átcsoportosítással jár. Ez egyfelől jelentős átmeneti veszteségeket okozhat a fogyasztók egyes csoportjainak, másfelől csökkentheti más csoportok terheit, több munkára ösztönözve őket. A legvilágosabb ilyen hatás a már nyugdíjban lévőknél jelentkezik, akik a már korábban leadózott jövedelmükből, megtakarított vagyonukból fogyasztanak, amire ezután nagyobb fogyasztási adó esik. Általában véve, a fogyasztási adó "alapja" szélesebb a jövedelemadókénál, hiszen az inaktívak fogyasztását is megadóztatja. Az alapkérdés az, hogy vajon a reform nyeresége nagyobb-e, mint a belőle származó veszteségek. Ennek megválaszolására különböző szimulációs modellek születtek. Eredményeik szerint a reform maga alapvetően komoly nyereséggel jár, de bizonyos csoportoknak (generációknak) jelentős veszteséget is okoz. Minél inkább megpróbáljuk ezeket a csoportokat kompenzálni, annál kisebb lesz azonban a hosszú távú nyereség. Így például, ha a nyugdíjak az adóhatásokat is tartalmazó fogyasztói ár szinthez kötöttek, az egyfelől kompenzálja a nyugdíjasokat, de másfelől a hatékonyságnyereség jó részét már el is viheti.

A fundamentális adóreform, vagy annak részleges megvalósítása (a munka adó terheinek csökkentése a fogyasztási adók növelése árán) rövidtávon általában pozitív hatással van a gazdaság növekedésére. Egy kis nyitott gazdaságban még inkább ezt várjuk, hiszen egy ilyen adó át rendezés lényegében egy belső leértékelésnek felel meg, és így rövid és közép távon élénkíti a külkereskedelmet.

Portfolio.hu vélemény:

A fenti szakértői leírás kapcsán fontos hangsúlyozni néhány különbséget, ami a magyar helyzetet jellemzi. Az egyik, hogy a fundamentális adóreform elvei mentén már régebb óta megy az adórendszer átalakítása (már a Bajnai-kormány is élt az áfa-emelés és az szja-csökkentés lehetőségével). Éppen ezért kérdés, hogy most éppen hol tartunk ebben a folyamatban. Mivel a jövedelemadóban a kormány jelentős kiengedést hajtott végre, azért most inkább arra nyílna lehetőség, hogy az áfa kulcsait növeljük - így viszont kicsit úgy néz ki a helyzet, mintha az előnyöket már megkaptuk volna ettől az átalakítástól, a hátrányai viszont csak most jönnének.

A másik fontos hangsúlykülönbség, hogy Matolcsy (nem először hangoztatott) ötlete annyiban túlmutat a klasszikus adóreformon, hogy többkulcsos, progresszív áfát szeretne. Ez a felvetés ma finoman szólva sem "mainstream" az adóelméletben, hiszen a forgalmi adó torzító hatását növelné (vagyis nemhogy igazságos, hanem hatékony sem lenne az adórendszer), ami akár növekedési áldozatokkal is járhat. Éppen ezért az adóelmélet úgy gondolja, hogy nem érdemes az áfára bízni a méltányos adórendszer kialakítását, mert ebben nem teljesít jól. Annál is inkább furcsa egy ilyen ötlet, mert az igazságossági szempontokat sikeresen teljesítő jövedelemadózásból viszont éppen most irtja ki a kormány a progresszivitást.

Matolcsy ötlete azért is zavaros, mert végül is elismeri, hogy ilyen rendszer kialakítása a nemzetközi környezetben nem megvalósítható. Ehelyett egy ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózásról ír: a miniszter szerint efelé haladunk, hiszen vannak már 100, 50 és 0 százalékos adókulcsaink, már csak egy 25 és egy 75 százalékosra lenne szükség. Férfiasan megvalljuk, ezt mi nem is értjük.

(forrás: portfolio.hu)