Mivel január elsejétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége és emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék, a havi 216 806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg 2012-ben, ha a bruttó béreik emelkednek. A gazdasági társaságoktól, egyéni vállalkozásoktól és non-profit szervezetektől elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának elősegítéséhez útmutatót készített a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés jövő évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendeletet december 22-én hirdették ki. A 299/2011. (XII.22.) rendelet gyakorlati végrehajtásának elősegítéséhez készített útmutatót a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely átmenetileg tematikus ügyfélszolgálatot is működtet, hogy az érintett munkáltatókat és munkavállalókat segítse a szabályok alkalmazásában - közölte a tárca szerdán az MTI-vel.

Az öt százalék feletti emelés teljes költsége leírható, ha...

Január elsejétől a minimálbér havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forintra emelkedik. Az NGM útmutatója hangsúlyozza, hogy az ennek hatálya alá tartozó béreket kötelezően meg kell emelni. Hozzáfűzi azonban azt is, hogy az új kötelező bérminimumok megadása az érintett munkavállalóknak nem mindig elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. A tárca emlékeztet arra, hogy mivel január elsejétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége, valamint 1 százalékponttal emelkedik az általuk fizetett egészségbiztosítási járulék, a két intézkedés hatására a havi szinten 216 806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg 2012-ben, ha a bruttó béreik emelkednek. A nemzetgazdasági tárca kiemeli: a munkavállalók bruttó bérének a rendeletben foglaltak szerinti emelésével biztosíthatják a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások és nonprofit szervezeteket a bérek nettó értékének megőrzését.

A tárca felhívja a figyelmet arra, hogy a folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megfelelő munkavállalók körében a rendeletben foglaltak végrehajtása esetén a foglalkoztatók a béremelések 5 százalék feletti teljes költségét (bér és szociális hozzájárulási adó) levonhatják a szociális hozzájárulási adóból. Ez az adókedvezmény azonban csak akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatottnál végrehajtják a rendelet szerinti elvárt béremelést. Az adókedvezmény igénybevételéhez viszont a „valamennyi folyamatosan foglalkoztatott" fogalmát széleskörűen kell értelmeznií: ugyanis beletartoznak mindazok, akik a 2011. november 1. és december 1. közötti időszak bármely napján nemcsak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álltak, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben.

Ösztönző szankciók

Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló korábban elfogadott törvény a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos következményeket, ha a munkáltató az érintett - havi bruttó 216 806 forint alatt kereső - munkavállalók legalább kétharmadánál nem hajtja végre az elvárt béremelést. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a béremeléseket részben béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató - áll az útmutatóban. A szankciók elkerüléséhez viszont a 2011. november 1-je és december 1-je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körére vonatkozik az, hogy a munkavállalók legalább kétharmada számára kell biztosítani az elvárt béremelést.

Az útmutató számos példával illusztrálja az elvárt bérnövekedés teljesítését, valamint tartalmazza egyebek között azt is, hogy kik igényelhetik a kompenzációt, és hogyan számítják ennek összegét. Az NGM szerdai közleménye szerint az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezménnyel kapcsolatos kérdések a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen tehetők fel.

A kormány közvetlen munkavállalói kompenzációja

A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés jövő évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló, december 22-én kihirdetett kormányrendelet nem terjed ki azokra a munkáltatókra, ahol a kormány közvetlen munkavállalói kompenzációt biztosít – hangsúlyozza az NGM útmutatója. Ez a költségvetési célelőirányzatból megvalósuló közvetlen munkavállalói kompenzáció a költségvetési szerveknél és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik – olvasható az útmutatóban.

(forrás: piacesprofit.hu)