A munkaügyi adatok összefésülése során számos eltérésre derült fény, ezeket vizsgálja most az adóhivatal.

Több munkáltató is szembesülhetett azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) olyan munkavállalók iránt érdeklődött, akik már évek óta nem dolgoznak a cégnél vagy sosem álltak ott alkalmazásban. A NAV összevetette a bevallási adatokat és a bejelentéseket a tavaly novemberi és decemberi információk alapján, az eltérésekről pedig a napokban értesítette a munkaadókat. Az adatszolgáltatás hibái miatt számos esetben tűntek el vagy kettőződtek meg munkavállalók.

A hatóság a bevallási adatokat a belépési és kilépési adatokkal veti össze, már itt lehetnek hibák − mondta lapunknak Pentz Edina, az RSM DTM bérszámfejtési vezetője. A hatóságok háromféle adatbázisból dolgoznak: a NAV adatai mellett az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) nyilvántartását használják, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig részben a saját, részben a NAV adataiból dolgozik. Utóbbinál az átvételkor kerülhettek hibák a rendszerbe, főleg akkor, amikor még manuálisan vitték át az adatokat. Ha eltért a munkavállaló, a cég neve, a cím vagy akár az adószám, máris anomália keletkezett. Ráadásul bizonyos adatokat nem is rögzítettek, előfordult, hogy egyszerre több kilépőről szolgáltatott adatot a munkaadó, a hatóság azonban csak egy részüket vette figyelembe.

A hiányosságok többféle problémát is generálhatnak. Hiába érkezik a munkaadóhoz bármilyen megkeresés, sem gyerektartást, sem egyéb tiltást nem lehet foganatosítani, ha a munkavállaló például már nem dolgozik az adott cégnél. Ha a munkavállaló az OEP rendszerében egyáltalán nem szerepel − mert például elírták a nevét −, akkor kellemetlen helyzetbe is kerülhet, az egészségügyi intézmények ugyanis ezen adatokból dolgoznak, így elképzelhető, hogy a beteg piros lámpát kap. Ezt az OEP maga nem is tudja kezelni, így megkezdődik az egyeztetés a hatóságok és a munkaadó között − tette hozzá Pentz.

A megoldás az lenne, ha csak egy hatóság kérne adatokat − praktikusan a NAV −, majd továbbküldené a többi szervnek. Azonban a mostani adattisztítások is sokat jelentenek. A kérdéssel ugyanakkor most csak a munkáltató és a hatóság foglalkozik, a munkavállaló kimarad, holott egyrészt utóbbinak is érdeke a rendezett nyilvántartás, másrészt ugyanúgy érintett a kérdésben.

A tb-rendszer adóhatóságba olvasztása 1997-ben hatalmas káoszt okozott a nyilvántartásokban, még tíz év után is estek ki csontvázak a szekrényből.

(forrás: adóforum.hu)