Mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy jelenleg csupán az adó és járuléktörvények módosításáról benyújtott T/4662. számú törvényjavaslatban foglaltak alapján beszélhetünk a jövő évi járulékváltozásokról, ezért számítanunk kell arra az eshetőségre is, hogy a december 1-én megjelenő végleges módosítás eltérhet majd ettől.

Részemről nem vagyok híve a parlamenti döntést megelőző tájékoztatásnak, mert a könyvelők számára amúgy is decembertől február végéig tart a legsűrűbb időszak, - amikor a 2011-es és a 2012-es szabályokkal egyaránt dolgozniuk kell, - de a törvény kihirdetésétől rendelkezésünkre álló két hét (utána, szabadságok, ünnepek,) rendkívül kevés az új szabályok megismeréséhez.

A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításának tervezete kimondja, hogy

- A biztosítottak (dolgozók, vállalkozók, stb.) csak az egyéni járulékfizetésük alapján jogosultak az ellátások igénybevételére.

- Ugyanakkor a foglalkoztató által történő befizetés közvetlen ellenszolgáltatással nem járó fizetési kötelezettség, amellyel hozzájárul a közfinanszírozott ellátórendszerek pénzügyi fedezetéhez.

Ebből a megfogalmazásból válik egyértelművé, hogy aki megmaradt a magánnyugdíj-pénztár tagjának, a vállalata által fizetett 24% nem jogosítja őt fel arra, hogy az állami társadalombiztosítástól nyugdíjat várjon, mert az csak egy hozzájárulás a cég részéről a közfinanszírozáshoz. Ez a rendelkezés 2011. december 1-én lép hatályba. Tehát a foglalkoztató nyugdíj-hozzájárulást fizet.

A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó – ez utóbbi, mint önmaga foglalkoztatója, -által fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék.

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék.

Járulékalapot képező jövedelem:

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

- a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,

- a tanulószerződésben meghatározott díj,

- a hivatásos nevelőszülői díj,

- a felszolgálási díj,

- a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló,

- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

- és az előzőek hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér,

- illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után fizeti a társadalombiztosítási járulékot.

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A magánnyugdíjpénztár tagja 10 százalék tagdíjat fizet. A tagdíj alapjának meghatározására a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozó rendelkezések az irányadók. (A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a pénztárak felé kell közvetlenül bevallani és befizetni.)

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj-hozzájárulás alapja havonta legalább a minimálbér, (garantált bérminimum,) az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese.

A biztosított társas vállalkozó nyugdíjjárulékának (tagdíjának) alapja megegyezik a nyugdíj-hozzájárulás, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig megegyezik a vállalkozásra meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjával.

Társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, és személyesen nem közreműködik. Az ő esetében a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Ezzel kibővül a járulékfizetők köre. Megszűnik az ingyenes ügyvezetés, belép a minimum-járulékalap.

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot

a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,

b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem

alapulvételével fizeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj-hozzájárulás alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese. Megjegyzem, hogy a Tbj. fogalomrendszere alapján, a vállalkozások tevékenységéből adódóan a garantált bérminimumot illetve annak másfélszeresét kell alkalmazni minimumként.

A biztosított egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékának (tagdíjának) alapja megegyezik a nyugdíj-hozzájárulás, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékának alapja megegyezik a foglalkoztatói egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékának alapjával.

Az evás egyéni vállalkozókra ugyanez a szabály vonatkozik.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5400 forint (napi összege 180 forint).

A nyugdíjjárulék fizetés alá tartozó jövedelem felső határa 2012-ben egy naptári napra jutóan 21 700 forint lesz.

Vigyázat! Megszűnik a minimális járulékalap havi átlagos számításával kapcsolatos szabály a vállalkozóknál, tehát a minimum havonta teljesítendő.

(forrás: adófórum.hu)