Július 4-vel hirdették ki a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt egyezményt. A PwC összeszedte a legfontosabb változásokat, melyek 2012 január elsejétől lépnek hatályba.

A 2011. évi LXXXIV. törvénnyelAz egyezmény a 1979. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezményt váltja fel, a ratifikációs okmányok kicserélésének napját követő 30. napon lép hatályba és az ezt követő naptári év január elsején kifizetett összegekre illetve kivetett adókra kell majd alkalmazni – várhatóan 2012. január 1-től.

A Németországi Szövetségi Köztársasággal kötött egyezmény néhány eleme tartalmilag is megváltozott, az OECD modellegyezményhez nagymértékben igazodik. Az érdemi változások a következők:

Könnyítés a régi egyezményhez képest, hogy a Magyarországon, illetve Németországban lévő kapcsolt vállalkozások között alkalmazott nem piaci árak miatti felfelé történő adóhatósági kiigazítás esetén a másik adóhatóság is köteles hasonló mértékű ellentétes kiigazításra a területén működő érintett kapcsolt vállalkozás esetében. Az osztalék esetében a gazdasági társaságok közötti részesedésből már legalább 10 százalékos közvetlen részesedés esetén is alkalmazandó lesz az 5 százalékos kulcs (korábban 25%). Egyéb esetben megmarad a 15 százalékos forrásadó-kulcs.

Kamat és a jogdíjból származó jövedelem tekintetében a forrásadó szempontjából nincs változás, a jogdíj fogalma azonban kiegészült, a személyiségi jog hasznosításáért kapható jövedelmek is ide tartoznak.mSzigorodnak az ingatlanos cégek eladására vonatkozó szabályok: az új egyezmény kiterjeszti az ingatlan fekvése szerinti állam adóztatási jogát az olyan vállalkozásban lévő érdekeltség eladása esetén, amely vállalkozás eszközeinek több mint 50 százalékát ingatlan vagyon, illetve olyan részesedés alkotja, melyben az eszközök több mint 50 százaléka ingatlanvagyonból tevődik össze. A változás értelmében, míg a régi egyezmény alapján Magyarország nem adóztathatta meg egy több mint 75 százalékában magyar ingatlanból álló eszközértékű társaságban fennálló részesedés eladásán felmerülő árfolyamnyereséget, az új egyezmény alapján ennek már nincs akadálya.

Szigorodnak azok a feltételek, amik alapján a munkavégzés országában mentesül az adózás alól a másik államban illetőséggel bíró személy által végzett munka bére. A feltételek egyike, hogy a munkát végző ne tartózkodjon 183 napnál hosszabb ideig a munkavégzés helye szerinti államban. Míg a régi egyezmény szerint az ennek való megfelelést naptári évre kellett vizsgálni, az új egyezmény szerint ezt bármilyen, az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időtartamra teljesíteni kell a mentesüléshez. Továbbá, nem mentesülhetnek a munkavégzés helye szerinti államban az adóztatás alól a hivatásos munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazottak.

Korábban csak az illetőség államában volt adóztatható a nyugdíj és hasonló juttatás, azonban most az egyik állam kötelező társadalombiztosítási törvénye alapján fizetett nyugdíj és egyéb kifizetések csak a kifizetés államában lesznek adóztathatóak– kivéve azon magánszemélyek esetében, akik a másik szerződő államban bírtak illetőséggel az új egyezmény ratifikációs okmányainak kicserélésnek napján vagy azt megelőzően.

Az új egyezmény az OECD Modellegyezmény 2005. évi felülvizsgálata szerinti teljes körű információcseréről rendelkezik, mely kizárja a belföldi érdek hiányára történő hivatkozást valamint a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információ kiadását is kötelezővé teszi. Továbbá az új egyezmény rögzíti, hogy a kapott információt a belső jogszabály alapján megszerzett információhoz hasonlóan titokként kell kezelni és csak meghatározott esetekben és meghatározott személyek / hatóságok részére lehet felfedni.

Összefoglalónkban a multinacionális vállalatokat érintő főbb változásokat emeltük ki, azonban az új egyezmény további módosításokat is tartalmaz a még érvényben lévő egyezményhez képest. Többek között új szabályokat fogalmaz meg a forrásadóztatásra vonatkozó eljárási szabályok, a kettős adóztatást elkerülésére irányuló módszerek, a közszolgálathoz kapcsolódó szabályok, a külföldön tanulók adómentességét illetően.

(forrás:adózóna.hu)