Az adóhatóság tapasztalatai szerint a közösségi tagállamok adózói közötti csalások is elterjedtek az utóbbi időben. Az Ellenőrzési Irányelv szerint az adóztatási szervek kiemelt feladat azon adózók kiválasztása és ellenőrzése, akik túlnyomórészt transzfer szerepkört töltenek be az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelemben, akik a partnereiktől jelentősen eltérő adatszolgáltatást adnak a közösségi forgalmukról, csalás gyanús export-import ügyleteket bonyolítanak, illetve kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak kapcsolatban.

Az adózók kiválasztásához és az ellenőrzés lefolytatásához szükséges alapvető információkat az adóhatóság a NAV vámszakterületétől, illetve az Európai Közösség más országai, vagy harmadik országok adóhatóságaitól, illetve a más tagállambéli adóalanyok adatszolgáltatásaiból nyeri.

A nemzetközi adócsalási magatartások legtipikusabb elkövetési módja, hogy az adózók a közösségi beszerzéseiket nem tüntetik fel sem az áfa bevallásaikban, sem a közösségi adatszolgáltatásukban, remélve, hogy a beszerzés „eltitkolásával” lehetőségük adódik a beszerzett termékek értékesítésére úgy, hogy a belföldi értékesítések utáni fizetendő általános forgalmi adót sem vallják be, és így nem is fizetik meg a központi költségvetés felé. Tapasztalataink szerint a tagállamok közötti kereskedelemben részt vevő legjellemzőbb termékek a személygépjárművek, de „kedvelt” termékek a különböző számítástechnikai alkatrészek, elektronikai cikkek, élelmiszeripari termékek (kávé, rágógumi), és a gabona is.

Gyakori csalási technika az is, hogy a belföldi termékértékesítéseiket közösségen belüli, vagy exportértékesítésként tüntetik fel az adózók a bevallásaikban, és ezáltal kívánnak mentesülni a belföldi adófizetési kötelezettség alól.

Tapasztalatunk az is, hogy olykor nem Magyarországon „csapódik le” a csalási láncolat haszna, nem itthon marad el az áfa megfizetése, hanem a magyar adózók egyfajta adminisztratív segítséget nyújtanak más közösségi tagállambéli adózók egy körének az adott országon belüli belföldi értékesítéseikből adódó bevétel eltitkolásához.

Az egyik vizsgált esetben másik tagállambéli adózók közösségi termékértékesítést jelentettek a magyar adózónkra, aki bevallotta a közösségi beszerzéseket, majd szintén közösségi értékesítést jelentett a láncolat másik tagállambéli alanyaira. Mindezt úgy tették, hogy a számlák szerint értékesített áru nem mozgott, nem került Magyarország területére, azt a partnerek a saját országukban belföldön értékesítették a belföldi áfa megfizetése nélkül. Ezáltal Magyarországon nem keletkezett a magyar adózónak adófizetési kötelezettsége, de a másik tagállamban megvalósított adócsaláshoz hatékony segítséget nyújtott.

Természetesen az adóhatóság ezt jelezte az érintett tagállam adóhatóságának, és ott megtörtént az adójogi következmények megállapítása, és a csalásban résztvevők büntetőjogi felelősségre vonása is.

Az adóhatóság az ehhez hasonló, határon átnyúló áfa csalások felderítéséhez rendelkezik megfelelő információs rendszerekkel, és a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények keretei között, valamint az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján hatékony információcsere-rendszert alakított ki más országokkal. Ezen eszközök birtokában, a rendszerek tökéletesítésével remélhetőleg az adóhatóság a jövőben még hatékonyabban, és gyorsabban tud reagálni a nemzetközi csalásokra, és ezáltal is vissza tudja szorítani a költségvetési bevételek csökkentésére irányuló magatartásokat.

Forrás: www.apeh.hu
dr. Klock Georgina
Általános Forgalmi Adó Ellenőrzési 2. Osztály vezetője    NAV Fejér Megyei Adóigazgatósága