Aktuális
Adóbűncselekmény a szívességi lakáshasználatnak álcázott bérbeadás
Mivel a bérbeadásból származó jövedelem adóköteles, ezért az adózás rendje ellen elkövetett bűncselekményért is felelhet azon ingatlantulajdonos, aki esetében bizonyításra kerül, hogy úgynevezett szívességi lakáshasználatnak álcázza a bérleti jogviszonyt.
A szívességi lakáshasználat törvényes jogi lehetőség, a használatra átadott lakásért nem kötelező bérleti díjat kérni - még ismeretlen "üzletfelek" esetében sem. A szerződés megköthető szóban, ráutaló magatartással, a dolog egyszerű átadásával.
A Polgári törvénykönyv nem nevesíti ezt a szerződéstípust, ezért a gyakorlatban a haszonkölcsön szerződés szabályait alkalmazzák rá, akár a megkötés, akár a megszűnés eseteiben.
Ennek megfelelően, azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a szívességi lakáshasználat meghatározott célja lehetetlenné vált, vagy a dolgot, azt használatba vevő, rendeltetésellenesen, szerződésellenesen használja, rongálja.
Szintén azonnali hatállyal felmondható a megállapodás, ha a szívességi lakáshasználó az ingatlant engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy olyan tevékenységet folytat, amelyet a tulajdonos nem fogad el. (Rendes felmondással tizenöt napos határidővel mondható fel a szerződés.)
Jogászi körökben egybehangzó vélemény, hogy több okból sem tanácsos az adóköteles bérleti jogviszonyt ezen, ingyenes jogcímmel leplezni. Különösen igaz ez a felek közt bekövetkezett konfliktusra, a bérbeadó ekkor különösen számolhat a kellemetlen következményekkel.
Érdemesebb tiszta lappal játszani
A Ptk. ismeri a színlelt szerződések fogalmát, amikor a szerződő felek harmadik személyek irányában azt a látszatot kívánják kelteni, hogy köztük meghatározott tartalommal kontraktus jött létre.
Miközben ilyen szerződés nem létezik, vagy ha van, csak annak palástolására szolgál, hogy a ténylegesen megkötött szerződés helyett, más tartalommal és joghatással járó, megállapodást kötöttek.
Ám alapvető szabály, hogy amennyiben a színlelt szerződés más szerződést leplez, vagyis, ezáltal semmis, a "megállapodást" a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Erről egyébként legfelsőbb bírósági döntés is van, a BH 1997/593. jogeset kapcsán mondta ki az ítélkezés egységét biztosító legmagasabb bírói fórum.
Tehát, ha bármilyen jogvita van az ingatlannal kapcsolatban, a bérbeadónak bizonyítani kell, hogy voltaképpen "trükközött", és ki akarta kerülni az adófizetést - ennek azonban már akár az adóhatóság eljárása is következménye lehet.
A Büntető törvénykönyv szerint ugyanis, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt, adatot, a hatóság előtt valótlanul ad elő, vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Lakásbérletté minősíthetik
Megfelelő bizonyítás esetén a bíróság az adott szerződést lakásbérleti megállapodásnak minősítheti - az alapvető elhatárolási forma az, hogy a tulajdonosnak semmilyen előnye nem származik a szívességi lakáshasználatból.
Érdekesség, hogy lakásbérletté történő "átminősítésre" kerülhet sor abban az esetben is, ha például a lakás használója által a használatba adónak rendszeresen, természetben nyújtott teljesítmények értéke eléri az adott lakás vonatkozásában elérhető lakbér mértékét.
A tapasztalatok alapján az is kijelenthető, hogy a színlelt jogügyletek csak az első vitáig működnek, ezt követően a bíróságoknak nem egyszer, fáradságos bizonyítás révén kell helyreállítaniuk a jogszerű állapotot - a büntetőjogi vonatkozások pedig még ezen felül vannak.
(forrás: origo.hu)