A közfoglalkoztatás átalakításáról szóló 2011. évi CVI. törvény többek között módosítja az 1991. évi IV. törvényt is, így szeptembertől 90 napig jár csupán az álláskeresési járadék.

Az álláskeresési járadékot az eddigi 270 helyett legfeljebb szeptembertől 90 napig folyósítják, egy nap folyósítási időhöz pedig öt helyett tíz nap jogosultsági idő szükséges. A járadék összegének felső határa a minimálbér, annak 120 százaléka helyett.

Az álláskeresési járadék lejárta után - illetve az ahhoz szükséges jogosultsági idő hiányában - igénybe vehető álláskeresési segély megszűnt, pontosabban szeptembertől csak azok kaphatnak ilyen ellátást, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé. A nyugdíj előtti álláskeresési segély összege a minimálbér 40 százaléka.

A - korábban rendelkezésre állási támogatásnak hívott - bérpótló juttatást a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak nevezik. Erre csak azok jogosultak, akik átmenetileg a közfoglalkoztatásban sem tudnak munkát végezni.

Az álláskeresők a más településen felkínált közmunkát csak a jegyző által igazolt indokkal - kiskorú gyermek gondozására, közeli hozzátartozó ápolására hivatkozva - utasíthatják vissza, ellenkező esetben a foglalkoztatást helyettesítő támogatást megvonják tőlük. A közmunka akkor számít megfelelőnek, ha munka- és a lakóhely közötti oda- és visszautazás időtartama nem haladja meg a három órát, tíz éven aluli gyermekét nevelő nő, illetve a tíz éven aluli gyermekét egyedül nevelő férfi esetében a két órát, és a foglalkoztató biztosítja az utazás költéségét. A törvény azonban lehetőséget ad arra is, hogy ennél messzebbre vezényeljék a közmunkásokat, ebben az esetben a foglalkoztató köteles térítésmentes szállást és étkezési lehetőséget biztosítani.

Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető, s arra több esetben nem vonatkozik a Munka törvénykönyve. A közfoglalkoztatási bér adóköteles, a közfoglalkoztatottnak adható juttatások - így a szállás és az étkezés - ugyanakkor adómentesek. A törvény szerint közfoglalkoztató lehet helyi és kisebbségi önkormányzat, költségvetési szerv, az állam vagy önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, egyház, civil és közhasznú szervezet, erdőgazdálkodó, vízitársulat, valamint a vasúttársaság. Emellett a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy önkormányzatok közfoglalkoztatási célra ingyen vagyonkezelésbe kapjanak állami földeket.

(forrás 2011. évi CVI. törvény,  Adó Online)