Adóellenőrzésről szóló cikksorozatunk most következő részében azt foglaljuk össze, hogy kit hatalmazhat meg az adózó, ha képviseletre van szüksége.

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) meghatározza, hogy ki képviselheti az ellenőrzés alá vontakat. Különbséget tesz a magánszemélyek (ide értve az egyéni vállalkozót, de ide nem értve az egyéni céget) és a jogi személyek, továbbá a jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek közt.

Lássuk a szóba jöhető meghatalmazottakat:

A meghatalmazhatók köre általában két csoportra osztható: a meghatalmazó személyéhez kötődő képviselők, és valamilyen szakmai kompetenciával (jogi, adózási, könyvviteli) rendelkező képviselők. Természetesen a meghatalmazhatónak rendelkeznie kell eljárási képességgel, azaz jogi értelemben cselekvőképesnek kell lennie.

A meghatalmazó személyéhez kötődőnek tekinthetjük: önmagát, törvényes képviselőjét, tagját, tulajdonosát, és ha van munkaszervezete az alkalmazottját.

A szakmai kompetenciával rendelkezőknek valamely szakma szerinti szekértelemmel kell rendelkezniük. Általában egy szabályozott szakma nyilvántartott szakemberei, szervezetei lehetnek.

A fenti táblázatból látszik, hogy ezek az általános elvek nem érvényesülnek következetesen. Magánszemélyt tetszőleges nagykorú személy képviselhet, akinek szakmai kompetenciájáról, illetve kötődésről az adózóhoz semmilyen kritérium nincs. Ebben az esetben a hatóság kötelessége a képviselő alkalmasságát vizsgálni.

Az adózóhoz kötődő személy szakmai alkalmasságát nem vitathatja az adóhatóság.

Az adózók számára megnyugtatóbb lenne, ha az adózóhoz nem kötődő személy képviseleti jogosultsága kizárólag egy szabályozott szakma képviselőire terjedne ki.

A meghatalmazhatóak másik csoportja a könyvviteli, jogi és adózási szakemberek. Tekintsük át szakmánként:

A jogászok közül az ügyvéd, az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogász bárkit képviselhet, nyilvántartásukat a területi ügyvédi kamara végzi. A nyilvántartásba kerülés feltétele a megfelelő szakmai kompetenciával rendelkezés. A jogtanácsos kizárólag azt az adózót képviselheti, amelynek a jogtanácsosa. A jogtanácsosi működési engedélyt a megfelelő jogi szakmai kompetenciával rendelkező személy kaphat.

A könyvviteli szakemberek esetében a szakmai kompetencia összetett kérdés. A könyvviteli szakemberek képviseleti jogosultsága régebben kizárólag az ellenőrzési eljárásra korlátozódott. Az adóhatóság munkáját hatékonyan tudja segíteni az a könyvelő, aki az adózó könyvelését végezte. Az adózó könyvelését nem ismerő könyvelő, illetve nem a könyvviteli elszámolással kapcsolatos kérdésekben – például nem egyéni vállalkozó magánszemély személyi jövedelemadó ellenőrzése – a könyvelő meghatalmazhatóságát szakmai vagy tárgyismereti kompetencia nem indokolja.

A könyvelő fogalmát nem írja körül a jog. A számviteli törvény (továbbiakban: Számvtv.) a mérlegképes könyvelő szakmai kompetenciáiról és nyilvántartásáról rendelkezik. Rendelkezik továbbá arról is, hogy a hatálya alá eső gazdálkodó vagy regisztrált könyvviteli szolgáltatót vagy könyvviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni a számviteli feladatok ellátásával, ha nettó árbevétele meghaladja a tízmillió forintot.

Tekintettel arra, hogy nem ad a jog eligazítást könyvelő meghatározása tekintetében, mindenkit el kell fogadni, akinek valamilyen – nem feltétlenül mérlegképes – könyvelői végzettsége van. A képviseletről az adóhatóságnak is van hivatalos véleménye, a 2011. év végéig hatályos 7006/2009 APEH irányelv az adóhatóság előtti képviseletről (továbbiakban: Képvisapeh.). E szerint: „Könyvelőnek bármely olyan magánszemély minősül, aki vállalkozási/megbízási jogviszony alapján számviteli tevékenységet folytat.” Az adóhatóság a jogszabályi előírást szűkíti gyakorló könyvelőre, ami adott esetben vitára adhat okot, de szakmai szándékát tekintve támogatandó, viszont szakmai követelményt nem fogalmaz meg.

Számviteli, könyvviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság tagja, alkalmazottja nem feltétlenül rendelkezik szakmai kompetenciával. Akár az előzőekben körülírt gazdasági társaság kézbesítőjét is jogosítja eljárásra.

Számviteli, könyvviteli szolgáltatásra jogosult egyéb szervezet tagja, alkalmazottja. Erre is igazak az előzőekben írtak. Egyéb szervezet az Art. szerint: a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (ezekről az előzőekben szóltunk), az egyéni cég, a szakcsoport, a polgári jogi társaság, a társasház, a társasüdülő, a társasgarázs, az építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés. Gyakorlatilag az egyéni cég jöhet szóba. Könyvelő szövetkezet nem jogosult képviseletre, mert nem gazdasági társaság és nem egyéb szervezet, bár a Képvisapeh. példaként említi könyvelő egyéb szervezetre.

Az adózási szakemberek esetén nem egyszerű az eligazodás. 2009-től az adózási szakembereket az adópolitikáért felelős minisztérium (jelenleg az NGM) tartja nyilván. Csak a nyilvántartásban szereplő személyek végezhetik ezt a tevékenységet.

Az adótanácsadó és az okleveles adószakértő felsőfokú végzettségű és államilag ellenőrzött szakvizsgát tett személy. Az okleveles adószakértői képzésre beiratkozáshoz az adótanácsadói képzettség, és a megszerzését követő öt év szakmai gyakorlat szükséges. Ezek a szakemberek az oklevelük megszerzésével jogosulttá váltak a szakmai megnevezésre, de képviseletre csak az NGM nyilvántartásában levők jogosultak.

Az adószakértő, az adópolitikáért felelős miniszter által adományozott cím, vagy helyesebben címzetes adószakértőnek szokás nevezni. Nem feltétlenül igazol államilag ellenőrzött adószakmai szakvizsgát. Megfelelő szakmai gyakorlat után adótanácsadó, pénzügyi tanácsadó (adó-, illeték- és vám) vagy könyvvizsgáló lehet. Ez utóbbiak a képzésük keretében nem tesznek adótanácsadói szintű adótani szakvizsgát. Korábban előfordult, hogy a cím adományozása során, hogy a feltételeket egyedi elbírálással enyhítették. A régebben (2008.09.29 előtt) adományozott címek öt évig voltak érvényesek. Ez azt is jelenti, hogy aki jelenleg nincs a névjegyzékben, az jogosulatlanul használja a címet. A régebben adományozott címek jogfolytonosan használhatók, ha az igazolvány lejárta előtt az új rendszerbe regisztrálnak.

Adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság tagja, alkalmazottja nem feltétlenül rendelkezik szakmai kompetenciával. Akár az előzőekben körülírt gazdasági társaság kézbesítőjét is jogosítja eljárásra. Szakmai feltétel, hogy egy tag vagy alkalmazott legyen jogosult adótanácsadásra, de az nem feltétlenül a képviseletet ellátó.

Adótanácsadásra jogosult egyéb szervezet tagja, alkalmazottja. Erre is igazak a könyvelő egyéb szervezetre írtak. Sajnálatosan hiányzik a képviseletre meghatalmazhatók köréből a nem gazdasági társaság jogi személy, bár az Art. ezeknek a tevékenységnek a végzési feltételéről rendelkezik. Így nem lehet képviselő egy alapítvány vagy egyesület sem.

A címzetes adószakértők és a számviteli szakemberek előszeretettel hangoztatják, hogy oklevél nélkül is rendelkezhet valaki megfelelő adózási szakértelemmel. Röviden: a papír nem számít. Tényleg nem számít, de a hiánya az számít. Senki nem áll az útjában az önjelölt „szakembernek”, hogy a megfelelő szakvizsgát letegye. A jogbiztonság is megköveteli, hogy államilag ellenőrzött képzéssel és vizsgával alátámasztott szakmai kompetenciával rendelkezők képviselhessenek hivatásszerűen.

Végezetül egy fontos tanács – amit nem lehet eleget hangsúlyozni – haladéktalanul forduljon kívülálló képviselőhöz, mielőtt az adóhatósággal a személyes kontaktust felvenné. Az eljárásjogi részletkérdésekben laikusként nehezen igazodik el, így könnyen hibázik. Ha nem laikus, szakmabeli vagy rokon szakmabeli, a személyes motivációi, érzelmei elragadhatják, ezért nem tudja az ügyét megfelelően vinni.

(forrás: adózóna.hu)