Az Európai Bíróság a C-274/10. számú ügyben hozott ítéletében úgy döntött, hogy a 2007. CXXVII. törvény 186. § (2) bekezdése ellentétes a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvben foglaltakkal.

A jelenleg hatályos általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 186. § (2) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtására előírt esedékesség időpontjáig maradéktalanul nem téríti meg, vagy ezen időpontig tartozása egészében más módon nem szűnik meg, akkor a negatív előjelű tárgyidőszakban elszámolandó adó összegét – legfeljebb annak erejéig – csökkentenie kell ezen ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.

Az Európai Bíróság a C-274/10. számú ügyben hozott ítéletében úgy döntött, hogy a 2007. CXXVII. törvény 186. § (2) bekezdése ellentétes a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvben foglaltakkal.

A kormány az Országgyűléshez benyújtotta T/4124. számú törvényjavaslatát az áfatörvény 186. § (2) bekezdésének hatályos kívül helyezése érdekében. A törvényjavaslat rendezni kívánja az adóhatósággal szembeni követelésként nyilvántartott pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó levonható adó visszaigénylésének szabályait is.

A törvényjavaslatot az Országgyűlés 2011. szeptember 19-én megszavazta, valamint annak sürgős kihirdetését kérte.

Az adóalanyok éves, negyedéves, illetve havi bevallási időszakra kötelesek benyújtani bevallást.

A 2011. évre éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót 2010. évre vonatkozóan benyújtott utolsó (2010. december havi, 2010. IV. negyedéves, 2010. éves) bevallásban kellett elszámolni, ha abban negatív előjelű elszámolandó adót mutatott ki.

A 2011. évre negyedéves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót 2011. II. negyedévre vonatkozóan benyújtott bevallásban kellett kimutatni, ha abban negatív előjelű elszámolandó adót számolt el.

A 2011. évre havi bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót 2011. augusztus hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kellett kimutatni, ha abban negatív előjelű elszámolandó adót vallott be.

Az elfogadott törvényjavaslat szerint két lehetőség mutatkozik a korábban még el nem számolt pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó levonható adó rendezése tekintetében:

– külön erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával 2011. október 20-ig visszaigényli, azzal, hogy a határidő jogvesztő hatályú; vagy

– soron követő bevallásban előző időszakról beszámítható csökkentő tételként számolja el, illetve visszaigényeli (ebben az esetben határidőre vonatkozó megkötés nincs).

Az elfogadott törvényjavaslatban a kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő, azaz, ha az adóalany a kérelmet 2011. október 20-a után nyújtja be, akkor azt az adóhatóság nem bírálja el, az adóalany által esetleg előterjesztett igazolási kérelmet nem veszi figyelembe, a kérelemben megjelölt összeget nem utalja vissza. Az elfogadott törvényjavaslat szerint az adóhatóság csak akkor bírálja el a kérelmet határozat kibocsátásával, ha akként dönt, hogy a kérelemben megjelölt visszaigényelhető adót egészben, vagy részben nem utalja ki.

Az elfogadott törvényjavaslat értelmében az adóhatóságnak a kérelemben megjelölt, illetve az adóhatóság által jóváhagyott összeget a benyújtástól számított 30 napon, ha a visszaigényelt/jóváhagyott összeg az egymillió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni.

Az általános szabályoknak megfelelően a határidőt követő kiutalás esetén az adóhatóság a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

Az elfogadott törvényjavaslat alapján az adóhatóság a kérelemben megjelölt visszaigényelhető adó tekintetében visszatartási jogot érvényesíthet.

Az elfogadott törvényjavaslat a kérelmet a bevallással egyenértékűnek minősíti. Ennek következtében, ha az adóhatóság a kérelemben megjelölt összegnél kisebb összeget utal vissza, akkor a különbözet jogosulatlan visszaigénylésnek minősül, amely után 50 százalékos mértékű adóbírság szabható ki.

Ha az adóalany a külön kérelem benyújtását választja, akkor a másik lehetőséggel nem élhet, hiszen ezzel kétszeres visszaigénylés lenne megvalósítható.

Tegyük fel, hogy az adóalany 2011. évre éves bevallás benyújtására kötelezett, 2010. évre vonatkozóan benyújtott utolsó (2010. december havi, 2010. IV. negyedéves, 2010. éves) bevallásában – 800 000 Ft tárgyidőszakban elszámolandó adót vallott be, amelyet következő időszakra átvihető követelésként számolt el. Az adóalany a bevallásban 300 000 Ft pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót jelzett. Ha az adóalany a 300 000 Ft visszaigénylése érdekében külön kérelmet nyújt be 2011. október 20-ig, akkor 2011. évi bevallásában 500 000 Ft előző időszakról beszámítható csökkentő tételt tüntethet fel.

Tegyük fel, hogy az adóalany 2011. évre negyedéves bevallás benyújtására kötelezett, 2011. II. negyedévre vonatkozóan benyújtott bevallásában – 700 000 Ft tárgyidőszakban elszámolandó adót vallott be, amelyet következő időszakra átvihető követelésként számolt el. Az adóalany a bevallásban 600 000 Ft pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót jelzett. Ha az adóalany a 600 000 Ft visszaigénylése érdekében külön kérelmet nyújt be 2011. október 20-ig, akkor 2011. III. negyedévi bevallásában 100 000 Ft előző időszakról beszámítható csökkentő tételt tüntethet fel.

Tegyük fel, hogy az adóalany 2011. évre havi bevallás benyújtására kötelezett, 2011. augusztus hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásában – 500 000 Ft tárgyidőszakban elszámolandó adót vallott be, amelyet következő időszakra átvihető követelésként számolt el. Az adóalany a bevallásban 250 000 Ft pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót jelzett. Ha az adóalany a 250 000 Ft visszaigénylése érdekében külön kérelmet nyújt be 2011. október 20-ig, akkor 2011. szeptember havi bevallásában 250 000 Ft előző időszakról beszámítható csökkentő tételt tüntethet fel.

Ezidáig az adóhatóság az ellenőrzések során számos esetben tett megállapítást pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adó jogtalan visszaigénylésével kapcsolatban, amely után jogkövetkezményeket (adóbírság, késedelmi pótlék).

Az elfogadott törvényjavaslat értelmében a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adó visszaigénylése iránt benyújtott kérelemben ismételt ellenőrzés kezdeményezhető azon jogerősen lezárt ellenőrzéssel szemben, amelyben az adóalany terhére az adóhatóság adóbírságot és/vagy késedelmi pótlékot szabott ki.

Az elfogadott törvényjavaslat alapján ismételt ellenőrzésre vonatkozó kérelem akkor is benyújtható, ha az adóalany a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adó visszaigénylése érdekében nem nyújt be külön kérelmet. Az elfogadott törvényjavaslat ebben az esetben is a 2011. október 20-ai határidőről rendelkezik, amely szintén jogvesztő határidőként jelöl meg.

Az elfogadott törvényjavaslat nem rendelkezik azokra az adóalanyokra vonatkozóan, akik (amelyek) korábban megszűntek és az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adót nem igényel(het)ték vissza, és/vagy a pénzügyileg nem rendezett adó „jogtalan” visszaigénylése miatt az adóhatóság jogerősen adóbírságot és/vagy késedelmi pótlékot szabott ki, s az(ok) megfizetésre is került(ek).

Megszűnt egyéni vállalkozók esetében egyébként nem lennének eljárási nehézségek, mivel az egyéni vállalkozó nem rendelkezik elkülönült jogi személyiséggel, így az igénylésnek, az igénylés elbírálásának akadálya nincs, valamint a kiutalásnak sem lehet technikai akadálya, ha a magánszemély rendelkezik.

Megszűnt szervezetek esetében a megszűnés folytán nincs olyan személy, amely jogképes lenne, amely nevében természetes személy eljárhatna. Természetesen ennek megvizsgálása jogi kérdés, amely tekintetében abszolút nem tartom magam kompetensnek.

Álláspontom szerint a megszűnt egyéni vállalkozók jogszerűen nem zárhatók ki a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adó visszaigénylésének lehetőségéből, valamint annak „jogtalan” visszaigénylése miatt az adóhatóság által kiszabott és ténylegesen megfizetett adóbírság és/vagy késedelmi pótlék utólagos visszatérítéséből, de azt jelen állás szerint csak bírósági úton érvényesíthetik.

Véleményem szerint az elhunyt, korábban megszűnt egyéni vállalkozók örököse(i) részéről is lehet jogalapot találni az elhalálozott egyéni vállalkozó által vissza nem igényelt pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó igénylésére, valamint annak „jogtalan” visszaigénylése miatt az adóhatóság által jogerősen kiszabott és ténylegesen megfizetett adóbírság és/vagy késedelmi pótlék utólagos visszatérítésére, s az örökös(ök) számára is kizárólag a bírósági út járható.

A törvényjavaslat ezen túl nem rendelkezik az adóhatóság által fizetendő késedelmi kamatról sem. Ebből következően az adóalanyok – a megszűnt adóalanyok részéről az előzőekben foglalt okfejtés figyelembe vételével – bírósági úton érvényesíthetnek kártérítési igényt az adóhatósággal szemben, ha korábban kárt érte őket a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adó vissza nem igényelhetősége folytán.

(forrás: menedzserpraxis.hu)